Ginzapusztai templomrom
Alcsútdoboz
Ginzapuszta Alcsút mellett fekszik, a Váli-völgyben. Valamikor mezőváros volt, és két 1369-ből, illetve 1372-ből való oklevél szerint Kinzapuszta volt a neve. A pusztán még 1925-ben is állt egy hatalmas, az Árpádok korából származó templomrom. A források gyakran Kinzának említik, mint 1660-ban, amikor Bicskéhez tartozott, s a Batthyány családé volt. A pálosok azonban már ekkor jogot formáltak rá, ami ellen a bicskeiek tiltakoztak. Nem engedték, hogy a Vérten megtelepedettek a pusztát használják. 1665-ben Zichy István — aki a pusztát megvette — levélben közölte a pápai pálosokkal: Kinzapuszta nem a rendhez, hanem Bicskéhez tartozik, és soha a pálosoknak nem fizetett. 1695-ben Esterházy Pál nádor Kinzapusztát Sajnovics Mátyásnak és Kosztolányi Gábornak adományozta.
1731-ben a bicskeiek újból jelentkeztek. Előadták, hogy a puszta emberemlékezet óta hozzájuk tartozott, a földek után tizedet fizettek. 30 évvel azelőtt Kinzát Sajnovics Mátyás adományként kérte, káptalani embert is hozott magával. Batthyány Ádám közbelépésére azonban nem tudta szándékát véghezvinni. A bicskeiek említik a kinzai templomromot – a középkori maradványok falai 1920 körül még részben álltak, ma csak az alapfalak láthatók. Egy 1769. évi határjárásban a Dögövölgy, Beczehegy és a Közöshegy helynevek szerepelnek.
Forrás:
Kállay István: Alcsútdoboz In.: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)