Akasztó | Kisboldogasszony-templom

A helyi hagyomány szerint a község neve onnan ered, hogy a rossz utak miatt az átutazók a kerékakasztó sár miatt nem tudták útjukat folytatni, megakadtak. Más feltételezés szerint a falu egykori földesurának pallosjogáról kapta az Akasztó nevet, mely 1278-ban Akazthow formában és 1291-ben mint Okoztou szerepel oklevelekben. A jelenlegi település ugyan az Árpád-korban keletkezett, de az Akasztóhoz tartozó Döbrögecpusztán római kori tárgyi emlékeket is találtak, így például az i. sz. 91-ből származó Victoria-szobrot. Századokon át királyi birtok volt, de a török hódoltság idején szinte teljesen elpusztult.

A szatmári békekötés után, 1719 körül népesült be újra, jórészt felvidéki szlovák telepesekkel, akik már a 18. század végére teljesen elmagyarosodtak. 1737-ben a Bosnyák család, 1770-ben a Batthyány család volt a falu földesura. A 19. században a Blaskovich, Bencze és báró Kaas családok voltak a fő birtokosok. A két világháború között gróf Milványi Cseszneky Mihálynak volt Akasztón jelentősebb szőlőbirtoka és malomipari vállalata. A templomot 1744-ben egy régi, gótikus toronyhoz építették barokk stílusban. Ma is látható formáját 1939-ben nyerte el, háromhajóssá bővítették. 

Szabadon álló, egyhajós, poligonális szentélyzáródású templom, Ny-i oldalhomlokza-tának É-i szakasza előtt toronnyal, a hajó mindkét végén kontyolt nyeregtetővel, K-i oldalához kapcsolódó, poligonális alaprajzú, ún. Hősök kápolnájával, a szentély Ny-i oldalához kapcsolódó sekrestyével. É-i homlokzata előtt csúcsíves nyílásokkal áttört újabb, nyeregtetős előcsarnok. A hajó oldalfalain és a szentély sarkain támpillérek. A hajó csúcsíves tartók közötti szegmentdongás boltozattal, a szentély fiókos donga-boltozattal fedett, a Hősök kápolnája és a hajó bejárati oldalán elhelyezkedő karzat síkmennyezetes. Falképek, festett üvegablakok: 1977. Berendezés: jellemzően 19. század vége, 20. század; főoltárkép: 1873 (Joseph Kessler); keresztút: 1968 (Prokop Péter). Orgona: 1883 (Angster József ). Korábbi, középkori templom felhasználásával épült 1744-ben, tornya középkori eredetű, felső része barokk. 1829-ben átépítették. 1897-ben két oldalhajóval bővítették, 1938–1939-ben hossztengelyét kilencven fokkal elforgatva, D-i irányban új hajót és szentélyt építettek hozzá (építész: Möller Károly). Előcsarnoka 1959-ben épült.

Forrás:
Akasztó település hivatalos weboldala
Magyarország ​műemlékjegyzéke – Bács-Kiskun megye, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2006.