Somberek | Szűz Mária Szent neve-templom

A település első írásos említése 1382-ből való, történelmét ettől az időponttól tudjuk nyomon követni. A vidék emberek által folyamatosan lakott, bár a törökök kiűzése után elnéptelenedett, ezért szerbekkel népesült be. 1740 után érkeztek német telepesek Fulda-Pfalz és a Schwarzwald környékéről. A 18-19. században a Sauska család birtokolta. A szerb lakosság nagy része 1920 után a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság területére költözött. A második világháború után a német lakosság egy részét kitelepítették Németországba, helyükre a délvidékről menekült bukovinai székelyek és a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről áttelepített magyarok érkeztek. A falu nemzetiségei békében élnek együtt.

Határában a honfoglaláskor szláv törzsek éltek. A XIV. század elejéig a Bar-Kalan nemzetség birtokaihoz tartozott a község. A falu első írásos említése egy oklevélben, 1382-ben történik, történelmét ettől az időponttól tudjuk nyomon követni. Somberek nevét, a történelem folyamán többféleképpen írták, s a falunév valószínűleg a som növényre, valamint a sombokrokkal benőtt cserj és helyre utal. Az 1526-ban bekövetkezett a törökök elleni mohácsi csatavesztés után a lakók elmenekültek, de később a szétszóródott nép lassan visszatért a faluba. Lakói magyarok, fizettek adót a töröknek, a magyar földesúr is kivetette a neki járó adót, és a szigetvári várnak is adóztak. A török megszállás alatt szerb lakósok is települtek be a községbe.

A gótikus szentélyű, 1782-ben barokk stílusban átépített római katolikus templom a Szűz Mária nevére lett felszentelve. A nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel rendelkező templom. Berendezés: a fő- és mellékoltár, illetve a szószék a 18. századból származik. A templom képeit az 1854-ben született Graits Endre pécsi festő festette.

Forrás:
Somberek település hivatalos weboldala (Hozzáférés: 2022. december 24.)
Kozák Károly: Korai sokszögzáródású templomok megjelenése az ország középső és nyugati részén