Pécs | Szent Ágoston-templom

Az első, Pécsen valóban megtelepült szerzetesrend az ispotályosok voltak. Legkorábbi említésük 1187-ből való, tevékenységük valószínűleg összefüggött a pécsi kórházzal. Egyik objektumnak sem ismerjük a helyét. A magyarországi szerzetesrendek története szempontjából fontos momentum a Pécs melletti (később Jakabhegy néven ismert) Ürögi-hegyen Bertalan püspök alapította első pálos rendház. Nem lehet véletlen, hogy ugyanebben az időben megjelenik városunkban az újfajta szerzetesség is. Szent Domonkos szerzetesrendjének már 1221-ben önálló provinciája volt Magyarországon. Az első domonkos kolostorok közé tartozott a pécsi, első említése 1238-ból származik. A Munkácsy Mihály u. 8. számú ház udvarán 1976-ban végzett leletmentés és az 1987 óta folyó rendszeres kutatás alapján lehetővé vált egy kétszáz éve tartó vitát lezárni, a domonkos kolostor helyét illetően. A középkori domonkos kolostor a város délnyugati szélén helyezkedett el.

A ferencesek Pécsre kerülésének ideje kérdéses; általában 1301-et említenek alapítási időpontként. Ez az egyetlen együttes a pécsi anyagban, amely felmenő falaiban is megőrzött középkori részleteket. A mai ferences kolostor helye megegyezik a középkoriéval, a város délkeleti szegletében, az egykori Szigeti kapu mellett települt. A Szent Ágoston rendi szerzetesek ittléte a 14. század elején bizonyított. A rend olvasókanonokát többször említik Miklós éneklőkanonok pere kapcsán. A rendház bizonyos nyomok alapján, a mai Szent Ágoston plébániatemplom helyén állott.

Pécsen, az Ágoston tér észak-keleti szegletében 1130 körül épült az első templom. A Szent Miklós tiszteletére felszentelt templomot a XIII. században az Ágoston-rendi szerzetesek kapták meg. A templom feltehetően az 1130-as években épült, melyet az Ágoston-rendi szerzetesek a 13. században kaptak meg. Ezt a templomot a 14. században lebontották és helyére új, gótikus stílusú templomot építettek síkmennyezetes hajóval, boltozott kórussal. A templom magassága 30 láb (11,4 méter) volt. Később az északi oldalon megépült a kolostor zárt udvarral és kerengővel, az udvarban kúttal. Feltehetően itt működött a rend főiskolája. A törökök a város eleste után eleinte mecsetként használták, majd 1620 után lebontották. Köveiből épült az a mecset, amiből később a mai Szent Ágoston-templomot építették.

Az Ágoston rendi szerzetesek 1710-ben telepedtek le, a rendház épületeit a dzsámi maradványaiból építették fel. Sajnos az épület 1750-ben leégett. A leégett templomot 1770-ben újjá építették a mai formájában. A templom egyhajós oltára a 18. századból származik, festményei az 1900-as évekből származik. Graits Endre kapja a megbízást templom festésre és színes üveg munkálataira. Sajnos a későbbiekben a felújítási és karbantartási munkálatok során a festmények egy része megsemmisült. A templom északi oldal kápolnájában kapott helyett a Dóm volt barokk oltára a Fájdalmas Anya oltár amely a keresztről levett Jézust ábrázolja Szűz Máriával. Vele szemben a déli oldalon található Jézus szíve oltára, amely 1945-ben készült. A tabernákulum mögött színes ólomüveggel jeleníti meg Jézust. Ez este megvilágítva kintről nagyon szép élményt ad. Orgonája 1889 származó Angster-orgona amit 1938-ban át építettek és 1956-ban Stach Mihály épített át. A 28 méter magas templomtoronyban 3 harang van, a nagyharangot 1828-ban Weinbert Péter a közép és lélekharang 1929-ben készült Rudle Ignác öntötte. A templom toronyórája 2004 óta a bányászritmusra íródott torony zenét játszik, emlékezve azon időkre, amikor a bányászat központja még itt volt. Gulácsi Jánosnak és Kiricsy Lászlónak közös munkájának köszönhetjük az itt felcsendülő zeneszámot.

Az 1982. évben kezdték meg az Ágoston téri templom épületében lévő dzsámi maradványainak a feltárását. A templom délkeleti homlokzata előtt elterülő térségen végzett ásatás során feltárták a dzsámi előcsarnokának igen rossz állapotban megmaradt falapfalait. Az előcsarnok jobboldali szobájának támfala mellett sikerült az eredeti törökkori külső szintet is meghatározni. Megállapítható volt, hogy a délkeleti oldalhomlokzaton a dzsámi délkeleti sarokarmirozása jó állapotú, és a torony felőli barokkori falazat csak szakaszosan van bekötve a török falba. A homlokzat földszinti szakaszán megtalálták a későbbi oldalkápolna építése során nagyrészt megsemmisült kőkeretes török ablaknyílás szamárhátíves felső lezárásánk kis részletét.

Forrás: 
Kárpáti Gábor – Szekér György: A pécsi ferences és domonkos kolostorok kutatása In.: Haris Andrea szerk.: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon Tanulmányok (Művészettörténet – műemlékvédelem 7. Országos Műemlékvédelmi Hivatal) 
Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1982. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/36. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1983)
Szent Ágoston plébánia hiavatlos weboldala