Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom
Szarvasgede
Szarvasgede a Csór nemzetség ősi birtoka volt, de e nemzetség tagjain kívül ugyanakkor más birtokosai is voltak. 1313-ban Csór Péter és Vágút János birtoka volt. 1326-ban I. Károly király Vágút János fiainak itteni birtokait Csór Péter fiainak, Tamásnak és Péternek adományozta. Csór Tamás, a későbbi csókakői várnagy, és liptói és kőrösi főispán, még 1344 előtt templomot építtetett itt és e templom számára, Avignonban való tartózkodása alatt, búcsúengedélyt eszközölt ki a pápától. A 17. században török terület volt. 1633-1634-ben a váci náhije községei között találjuk és ekkor három adóköteles házat írtak benne össze. 1715-ben 13 és 1720-ban magyar háztartást vettek itt fel az összeíráskor.
1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, Roth Tamás, Gedey Ádám, Ebeczky Sándor, Gyura Pál, valamint a Beniczky, a Kozmay, a Hangácsy, a Cziráky, a Turjánszky és a Marsovszky családok voltak a földesurai, majd 1826-ban Meskó Sándor és Ruttkay György, később, 1829-től gróf Teleki József, Ócsai Balogh Péter, majd özvegye Sréter Éva, Dezsaiczky József özvegye: Meskó Johanna, Rutkay András, gróf Ráday Gedeon, Tornyos József, Bencsik György, Horváth István, Balásy Antal, Méhes Sándor, Szabados Ignácz, Velics Antal dr., a 20. század elején pedig Virava József dr.-nak Petheő Andrásnak és gróf Degenfeld Lajosnak volt itt nagyobb birtoka. Az itteni úrilakok közül a Virava-félét Velics Antal dr. 1890-ben építtette, a Petheő félét Szabados Ignácz és a harmadikat Ruttkay András. 1861-ben és 1869-ben nagy tűzvész pusztított a településen, 1831-ben és 1873-ban pedig a kolera szedte áldozatait.
A templom középkori részei gótikus stílusban épültek. A barokk bővítést a szentély elbontásával és a hajó keleti irányú bővítésével végezték. 1722-ben fa haranglábat építettek, tornya 1779. előtt épült. 1826-29 között átépítették. Barokk sekrestyeszekrénye a XVIII. század végéről való. A megközelítően keletelt templom egyhajós, falsíkban álló homlokzati toronnyal. Főhomlokzata, oldalfalai egyszerűek, csak a tornyot díszíti néhány falpillér és faltükör. A barokk bejárat és az ablakok szegmentívesek. A déli oldalon csúcsíves ajtókeret, egy kisebb és két nagyobb ablak alsó ablakrézsűje mutatja az épület középkori eredetét. A falsarkak kváderkövekből vannak rakva és kváderkő látható a két barokk ablak között is, mutatva a gótikus hajó méretét. A szentély félköríves záródású. A toronycsarnok fölött helyezkedik el a karzat, a hajó kétboltszakaszos, a szentélyt kupolaboltozat fedi. A templom körül kisebb rézsű, a déli oldalon eltömődött árok vonala egy megközelítően 30 méter átmérőjű egykori körfalra enged következtetni.
Forrás:
Szarvasgede település hivatalos weboldala (2022. november 17.)
miserend.hu