Szent Kereszt felmagasztalása-templom

Nagylóc

Elérhetőség

3175 Nagylóc, Rákóczi u. 97.
Telefon: (32) 343-014

Galéria

Már a honfoglaláskor is lakott település. A lóc jelentése szláv nyelven: vadászok, fogók. Első lakói valószínűleg a királyi udvar népei voltak. A település már a 14. században egyházas hely volt, neve 1332–1337 között már szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. Az 1400-as években birtokosa a Szécsényi család volt. 1475-ben Chery Antal visszaadta a Lossonczi családnak itteni birtokrészét, mivel helyette Dolyánban kapott ugyanolyan értékű birtokot.[3] 1499-ben a Zetényi Csukás család kapott itt birtokot II. Ulászló királytól. A 15. században Hollókő várához tartozik, annak egyik őrállomása, tarisznya vára, a falu felett, az Őrhegyen állt. A középkorban jelentős település volt, ekkor már vámhely is volt itt. 1552 után török hűbérbirtok. Az 1800-as évek végén egy nagy tűzvészben leégett a falu, csak a 15. században épült gótikus temploma maradt meg. A templomot azóta átépítették, a szentély és a torony azonban eredeti állapotában maradt meg.

Szabadon álló, egyhajós, kereszthajóval bővített, keletelt, nyeregtetős templom. Nyugati homlokzata előtt középtoronnyal, poligonális záródású szentéllyel, melynek északi és déli falához mellékterek kapcsolódnak. A torony és a szentély támpilléres, nyílásai gótikusak, a hajó nyílásai historizálóak. A toronyalja és a karzatalja keresztboltozatos, a hajó és a szentély síkmennyezetes. A hajó bejárati oldalán karzat áll. A falképek a 20. század második

feléből, a berendezés a 18–19. századból származnak. A főoltárkép 1780 körül, a keresztelőkút: 1724-ben készült. A torony és a szentély a 15. században épült. Szentélye fölött 18. századi fedélszék található. 1888-ban a hajót két oldalról bővítették, a toronyra még egy emeletet építettek.

A 15. század végi, közepes méretű, jól megépített gótikus templomot a 20. század elején kereszthajőval bővítették, szerencsére olymódon, hogy hajója és szentélye fölött az eredeti szerkezetetmegtartották,és az újkülsőszaruzatalatt csakavízcsendesítők kerültek eltávolításra.A hagyományosnak mondhatószerkezetben afőszaruállásokbanegyegészenszokatlanelempártalálható,amely azalsó kötőkés ahosszrácsoszlopaiközé került elhelyezésre. Az 1971-1972-ben végzett kutatás és helyreállítás során az1888-ban teljesenátépített gótikustemplomnakelőkerültekeredetirészletei. Megállapítástnyert, hogy apoligonális szentélyzáródástaz eredeti alaprajzon ugyan, delábazattól kezdveátépítették,aszentély déli falábanazonban épenmaradt két teljesXV. századiablak. 1888-ban készültek a neogótikus oldalhajók, a bejáratok kőbélései és a torony negyedik emelete. Orgonája is ebből az időből való. A templom háromhajós, megközelítően keletelt, előreugró középtoronnyal. A hajó oldalfalainak áttörésével az oldalhajók neogót árkádokkal kapcsolódnak az épülethez. A belső tér síkmennyezetű, a karzatot tartó újabb keresztboltozat két pilléren nyugszik.

Forrás:
Dávid Ferenc – Gergelyffy András: Falkutatások 1971-1972 In.: Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)
Vándor András: 16-19. századi ácsolt tetőszerkezetek In.: Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)
Magyarország Műemlékjegyzéke – Nógrád megye