Mindenszentek-templom
Mátramindszent
Korábban csak Mindszent volt a neve, a Mátra előtagot 1890-ben kapta. Honfoglalási adatok a falura nem utalnak, s a közvetlen környezetében lévő kistelepülések első adatai a XII-XIII. századból valók. (Lengyeld, Dorogháza). Mindez azzal a körülménnyel függ össze hogy a falu térségében a gazdálkodási körülmények, domborzati- és talajviszonyok igen kedvezőtlenek. A kevésbé meredek hegyhatárokból, domboldalakból erdőirtással visszanyert szántóföldterületek mindig elégtelen mennyiségűek és minőségűek voltak. Így évszázadokon át a feltűnő szegénység volt a jellemző a falu polgárai körében. A mai Mátramindszent határában fekvő Óvár a középkorban az Ivány nevű falu közelében emelkedett, melynek elsõ említésekor – 1296-ban – a Bakos nemzetség tagjai voltak a birtokosai. A vár helye egy 320 méter tszf. magasságú hegy az Iváni-patak keleti oldalán.
Igen valószínű, hogy Mátramindszent az első okleveles előfordulását megelőzően 1546. előtt is lakott település volt, mivel a földesurak, részbirtokosok tulajdonviszonyai arra utalnak, hogy a rögzített (sokszor vitatott) birtokhatárok mögött a faluszervezet közigazgatása állt. A Sebek família mellett 1556-ban Dobó István egri várkapitány a falu földbirtokosa. A török Eger vár ostromát készíti elő, 1550-ben a falu már nekik adózik. Mátramindszent számára az 1552-es egri várostrom éve a történelmi megpróbáltatás kora. A vár körülzárása során is sok a pusztítás, de a kudarcra ítélt támadás során, a török visszavonulásakor (sok településsel együtt) felégetik a falut. A lakosság pusztul, ritkul a porták, háztartások száma, és még évtizedekkel Eger ostroma után is fiúkat, lányokat, asszonyokat hurcolnak el a törökök. A XVII-XVIII. század fordulóját is nagy vérveszteségekkel, háborús pusztításokkal vészeli át a falu, hogy a XVIII. század első évtizedében új lakókkal, idevándorló telepesekkel gyarapodjék. 1552-ben az egri várostrom évében a falu „9 kapu” (porta) után adózott a töröknek, 1564-ben már csak 4 kapu után, de a faluhoz tartozó lvánpusztán is lakott 6 zsellércsalád. A XVII. századvégi állatösszeírások következtetései 10 telkes jobbágycsaládra utalnak a községben.
A templom középkori építmény felhasználásával készült, az 1811-es Canonica Visitatió szerint 1750-ben kezdték építeni, és 1760-ban szentelték fel. A kőkeret 1789-es évszáma átépítést jelöl. Huszártornya 1811-ben már létezett, ugyanekkor azonban még csak fa harangláb állt mellette. A barokk jellegű templom egyhajós, dél-észak tájolású. Egyszerű főhomlokzatán füles kőkeretben kétszárnyú ajtó, felette füles keretű, majd e felett szegmentíves ablak. Oromzata levágott, részben tégla, részben faanyagú huszártorony áll a tető felett. Oldalfalait ereszpárkány zárja le, a hajótól keskenyebb szentély nyolcszöges záródású. A belső tér kétszakaszos, csehsüvegboltozat fedi, a szentély belülről félkörös. A karzatot faragott faoszlopok tartják. Berendezéséből jelentős a főoltár és a rajta három sorban álló XVIII. századi szobrok. A sekrestye kilincse Fazola Henrik egri kovácsmester műhelyében készült. A négyzetes harangtorony a templom főhomlokzata előtt áll, egyemeletes, gerendatokos faajtaja, emeletén négy félköríves ablaknyílása van, sátortető fedi.
Forrás:
Mátramindszent település hivatalos weboldala (2022. november 17.)
Magyarország Műemlékjegyzéke – Nógrád megye
Miserend.hu