Szent Jakab-templom | Döröske

Döröske első okleveles említése 1244-ből származik. Ebben már említést tesznek templomáról, ami még ma is látható a régi temetőben. Kezdetben, a XIII. századtól, okleveles említésekből tudjuk, hogy a faluban csak pár szegény élt. Akkoriban csak birtok volt, mintsem lakott falu. Egy oklevél 1331-ben arról ad tanúbizonyságot, hogy a Saar-i Marcellus fia öt évre adta zálogba a területet Monkus Miklósnak. Darabos János 1538-ban birtokolja a területet, majd Darabos Gergely 1549-ben birtokolja Döbörheggyel együtt. Ekkor 11 porta, egy bíró, hat zsellér, egy kocsis, és egy malom volt a két faluban. A falu lakossága a történelem során sok alakalommal szenvedett a katonaságtól, és több alkalommal fel is jelentették őket. 1678-tól a Nádasdyak birtokolták egészen a XVIII. század közepéig. 1690-ben Döröskén 15 negyedtelkes jobbágy, 6 zsellér élt. Egy telekhez 40 hold szántó, 16 kocsi szénát adó rét, és még 40 hold erdő tartozott. Ezután 1737-től átkerült a gróf Festetich család tulajdonába, akik a vasvári birtokukhoz csatolták.

A templomot feltételezhetően a Döröskei Család építtette a XIII. század közepén 1276-ban már oklevél is említi. A templom közelébe egy erődített lakótornyot is építettek. A török korban pusztulásnak indult és csak a XVIII. században állítják helyre. Hajója síkmennyezetes lehetett, jelenleg csehsüveg boltozat fedi. A szentély felett negyedgömb kupolaboltozat van. A templom a török korban elpusztult, felújítása 1731-ben kezdődött. Nagyobb átalakítása a 19. század végén történt. 1894-ben vágtak rá új ablakokat, és nyitottak új bejáratot a nyugati homlokzaton. Ez az átalakítás ugyan eltakarta, de viszonylag jól megőrizte középkori templom formáját. A templom műemléki kutatása 1992-ben történt. Az 1992-es régészeti feltárás és tatarozás után nyerte el mai formáját, ennek köszönhetően jó részt megőrizte középkori jegyeit. A kutatás során a teljesen befülledt, helyenként megzöldült külsejéről a cementes habarcsot nagyon nehezen sikerült lepattintgatni, alatta a középkori habarcsot már csak cm-es felületeken találták meg. Előkerült a barokk kori nyugati kapu helyett a 13. századi déli kapu és három ablak. A szentélyen délen és keleten is megtalálták az eredeti ablakokat. A szentély falán, a vakolat alatt rekonstruálhatóan lizénasor tűnt elő. Meghatározták a középkori járószinteket is. 

Az épület több száz éve meghatározza a község életét, történelmi múltja és turisztikai vonzereje is jelentős. Felújított, szertartásokra ma is használják.

Forrás:
Wollák Katalin (szerk.): AZ 1991. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/45. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1993)
Döröske település hivatalos weboldala (2022. november 15.)