Szent Mihály-templom | Kimle (Horvátkimle)

Régészeti leletek bizonyítják, hogy a falu területe már évezredekkel a honfoglalás előtt lakott hely volt. A horvátkimlei templom környékén római edénytöredékek és terra sigillaták kerültek elő – ott talán egy római őrtorony állhatott. A helynevek a szláv lakosság ittlétéről tanúskodnak. A nyelvtudomány mind a Novák (= újak, új telepesek), mind a Kimle helynév szláv eredetét bizonyítottnak véli. Kimle első okleveles említése „Kamana” alakban a kő szóval hozható összefüggésbe a szláv nyelvekben. A helyi szájhagyomány viszont a kémles szóból származtatja a falu nevét, mondván, hogy „innen lesték az ellenség kémeit a gyepűrendszer idején”. Novák első említése 1210-ből származik: az addig Győr vármegyéhez tartozó települést II. András ekkor adományozta Poth nádornak, a mosoni főispánnak.

A települések birtokosai gyakran változtak: Novák a Héderváry-uradalomhoz tartozott, míg Kimle híresebb birtokosai közül a Seide, a Tankházi, majd a Nagylucsei család neve említhető. A 16. század elején Nagy-, ill. Kis- előtaggal különböztetik meg egymástól a két Kimlét. Az 1529. évi, Bécs elleni török hadjárat során mindkettő elpusztult. Ezt követően a földesuraik mindkét faluba horvátokat telepítettek. Ennek az időpontját a kimlei horvátok egy burgenlandi oklevél alapján 1534-re teszik, az újabb kutatások szerint azonban valószínűbb, hogy a telepítés csak az 1540-es évek közepén történt.

Az újabb, 17. századi pusztítások miatt az 1659. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv a későbbi Horvátkimlét „Puszta Kémlye” néven említi. Ugyanez a forrás leírta a falu Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templomát, melynek plébánosa ekkor Terbus János volt; míg „Bellsző Kémlyén”, ahol főként kálvinisták laktak, a prédikátor Verboi György. Az első iskolamestert név szerint 1680-ból ismerjük: Strigovsich György mindkét falu gyermekeit oktatta. Újabb horvát betelepülők 1685 táján érkeztek a Muraközből, a Dráva és a Száva vidékéről. 1696-ban már mint „Horvath Kemle”, ill. mint „Tulso sive Magyar Kemle” említik a katolikusok lakta két községet, és ez is marad a nevük az egyesítésig.

A 18. században megmaradt Horvátkimle horvát jellege, Magyarkimle viszont magyarosodni kezdett. 1767 táján Magyarkimlére rk. németeket telepítettek Bajorországból, akik 1800 felé már a lakosság felét alkották. A jelentős gazdasággal bíró Novák a 19. század második felében az Andrássy grófok kezére került. Ők csinos vadászkastélyt építtettek, ami a 20. század elején nyerte el a mai alakját.

ASzent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, 224 m2 alapterületű horvátkimlei templom1780-ban nyerte le jelenlegi formáját, korábbi eredetéről a szentély gótikus részletei árulkodnak. Az első egyházlátogatásra 1659. március 21-én került sor az akkor „Kémlye” néven említett Horvátkimlén. A falut ekkor több földesúr együttesen bírta; közülük a legnagyobb rész Lyppai János tulajdonában volt. A Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templom a leírás szerint kicsi, de festményekkel szépen díszített. Benne egy nagyobb és két kisebb oltár, szószék és karzat található – ez utóbbi is fából, újonnan csinálva.

A keresztelő medence kőből van, keresztvíz éppen nincs benne; a tabernákulum (szentségtartó) a falban található. A templomi felszerelések részletes leltárát itt nem sorolhatjuk fel; csupán megemlítjük, hogy egy latin nyelvű misekönyv, egy szertartáskönyv, három csengő, négy nagyobb és öt kisebb zászló, két fából készült kereszt és egy fából készült, aranyozott Szűz Mária szobor is szerepel a hosszú felsorolásban, a számos különböző színű és funkciójú miseruha, oltárterítő és egyéb mellett – vagyis a templom a jobban felszereltek közé tartozhatott ez idő tájt. A tornya viszont még fából készült és benne egyetlen harang volt található, melyet ugyancsak Szent Mihály tiszteletére szenteltek. A temető ekkor a templom körül volt. Ma is látható formáját  XVIII. századi átépítás során nyerte el.

Forrás:
Kimle történetének vázlata