Zalacsány

Szeplőtelen Fogantatás-templom

Elérhetőség

ZALA MEGYE
8782 Zalacsány, Csányi László u. 1.
Telefon: 83/336-095

Galéria

Valószínűleg már a római korban lehetett itt lakotttelepülés, mert az egykori római út Zalaapáti felől haladva Zalacsányon keresztül szelte át a Zala völgyet. A helység neve első ízben 1019-ben szerepel, amikor I. István király,,Chan” mezőváros piaci vámját a zalavári apátságnak adta. Az 1334. augusztus 28-án kelt oklevélben Károly Róbert király a magvaszakadt Herránth fiának Péternek birtokát a Zala vize mellett,Lendvai Miklós zalai főispánnak adományozta. A Haholt-Buzád nemzetségből származó Csányi család a XIV. század közepén szerezhette meg a községet és környékét, mert 1365-ben mint annak birtokosa szerepel. A terület ekkor a Hahót nemzetbeli Csák család birtoka volt. A Csák család a Csány család őse. Mátyás király 1475-ben erősítette meg a családot a falu birtokában.

A Zala-völgyi út és a 76-os út kereszteződésében, templomkertben, szabadon álló, keletelt, egyhajós, poligonális szentélyzáródású, nyugati homlokzati tornyos templom, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a szentély északi, illetve déli oldalához csatlakozó földszintes sekrestyével és emeletes oratóriummal. Nyugati bejárata felett félköríves szoborfülkében Immaculata-szobor. Keresztboltozatos hajó, csehsüveg boltozatú szentély, síkfödémes sekrestye és oratórium, a hajó bejárati oldalán karzat. Falképek: architektonikus díszítőfestés, 20. század. Berendezés: jellemzően 19–20. század; elbontott, a sekrestyében raktározott szószékkosár a Batthyány család címerével, 20. század eleje. A feltehetően középkori eredetű templomot 1749-ben építették újjá, majd 1913-ban részben átépítették, ekkor épült a sekrestye és oratórium is. Az 1960-as években helyreállították. A templomkertben: kőkereszt, 19. század vége.

Forrás:
Zalacsány település hivatalos weboldala
Magyarország műemlékjegyzéke — Zala megye Kulturális örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2006.