Verpelét | Krisztus Király-templom

A község elsőszámú műemléke a későbarokk stílusú római katolikus plébániatemplom, amely koraközépkori eredetű. A leromlott állagú templomot 1732-ben a hívek földesuruk anyagi támogatásával helyreállították. Az 1767-es egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a verpeléti templomnak három harangja volt, amelyből az egyiket 1597-ben, a másikat 1665-ben, a harmadikat pedig 1695-ben öntötték. 1766-ban megépítették a templom főoltárát s rá egy oltárképet festettek. 1768-ban templomjavításra került sor. 1786-ban a templom északi oldalán lévő sekrestye összedőlő félben volt, ezért László Ferenc plébános a templom déli oldalára javasolta egy új sekrestye építését. 1771-ben Verpelétet az egri püspök plébániai rangra emelte.

1779-ben pesti órás 300 forintért elkészítette a torony „fertályos új óráját”. 1887-ben Dankó Mihály plébános a pécsi Angster céggel a templomba egy orgonát építtetett. 1897-ben a verpeléti templom oltárkövébe a régi helyére egy új ereklyét helyeztek el. 1901-ben szükségessé vált a már korábban épített orgona kijavítása, melyet Cseh István egri orgonakészítő végzett el. 1911-ben a templom kegyura gróf Sztáray Tasziló, a templom szentélyének északkeleti oldalán saját költségén egy imádkozó termet építtetett. 1915-ben az első világháború során hadi célokra leszerelték a templom harangjait, amelyeket 1924-ben egy soproni harangöntővel pótoltattak. Az 1958. évi helyreállításkor Détsy Mihály építész vezetésével kibontották a templom jobb oldalhomlokzatának román stílű kapuját, három ablakát, amelyekben kisebb gótikus ablakok kerültek felszínre, egyiken indás festés volt.

A templom jellegét tekintve emelkedett térségén, szabadon álló, egy hajós építmény, románkori és gótikus részekkel, barokk kiegészítéssel és toronnyal. A homlokzat előtt álló zömök kőtornya sarokpilaszteres, visszanyesett élekkel. A hajó durván faragott, nagyjából négyszögű kövekből épült kórus, illetve első hajószakaszán románkori kapuzat, három ablak és bennük kisebb gótikus ablakok, egyiken dekoratív festésnyomok láthatók, amelyet 1958-ban fedeztek fel. A szentélyhez tágas, féltetős északi oldalán látható az 1911-ben emelt oratórium. A torony északi sarkán a hornyolt pillértörzs részlete a XIV. századból való. A torony alja oldalfalaiban egy-egy árkádos ülőfülke van, fönt a boltozat csehsüveg típusú. A kórusalja háromszakaszos es keresztboltozatokkal fedett. A főoltár fából készült részben fehérre festett, részben aranyozott. Körülötte, illetve fölötte nyolc szabad oszlopon baldachin, fönn két oldalt térdelő bájos rokokó angyalkák. A főoltáron, két darab szögletes, csigás lábon álló leveles díszű, aranyozott, fából készült gyertyatartó van, amely a XVIII. század második feléből származik.

Az oltáron lévő kánon táblakeret szintén a fenti időszakból való. A szentélyfal egyenes záródású síkján, főoltárkép két oldalán, Szent Vendel és Szent Rozália színes rokokó szobrai a XVIII. századból. A főoltár képe a szentély hátfalán függ. Krisztus királyt ábrázolja a szentek társaságában. A kép a templom titulusára, Mindenszentekre utal, 1948-ban Takács István festette. A templom hajójában 1830 körül márványból készített keresztelőmedence található. A templomban két mellékoltárt állítottak fel. Az egyiket a diadalív jobb oldalán, rajta Szent Borbála és Szent Ilona fából készült szobraival. A mellékoltár festménye Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. A másik mellékoltárt a diadalív bal oldalán Szent László es Szent István szobrai díszítik. A szószék fából készült. A templom hajójában baloldalon helyezték el az úgynevezett hordozható Mariát, amely 1780 körül készült A templom padjai faragott tölgyfából készült provinciális bútorok, oldalaikon csigás fafaragással, s árkolt bevésésekkel. Ezek is a XVIII. század második feléből valók. A templom sekrestyéjében található egy faragott tölgyfa szekrény, amely 1770 körül Egerben készülhetett.

Forrás:
Verpelét település hivatalos weboldala: verpelet.hu