Alexandriai Szent Katalin-templom
Bezeréd
A település első említése a 13. század elejéről való, ekkor Zalavár és a pornói apátság volt a terület birtokosa. Később egyre többször találkozni a Bezerédj (Bezerédi, Bezerédy) családnévvel, akik 1359-től a terület birtokosai lettek. A törökök viszonylag későn, az 1650-es évektől kezdve portyáztak a faluban, így komolyabb elnéptelenedése nem volt tapasztalható a korábbi évszázadokban. A 18. század során sokat fejlődött a település. Az 1740-es években templomot építettek, 1771-ben tanítót hívtak az itt élők. A falu egészen az 1940-es évekig a földművelés mellett nagyrészt állattartással és szőlőtermesztéssel foglalkozott.
Magas mellvéddel megtámasztott dombon, szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású templom, nyugati homlokzata előtt toronnyal, a hajó felett nyeregtetővel, a szentély felett félkúptetővel, a hajó északi oldalához csatlakozó sekrestyével. Poroszsüveg boltozatos hajó, negyedgömb kupolával fedett szentély, a hajó bejárati oldalán fakarzat. A sekrestye csehsüveg boltozattal fedett. Berendezése jellemzően 20. századi. A források 1359-ben említik először a négyzet alaprajzú hajójú, félköríves szentélyzáródású, a 13. század közepén épült templomot, melyet 1738-ban építették újjá. Ekkor az Árpád-kori rész déli oldalát is újjáépítették. 1814–1828 között a hajót nyugat felé bővítették, ekkor épült tornya is. 1991-ben helyreállítva.