Zalaszentgyörgy

Szent György-templom

Elérhetőség

ZALA MEGYE
8994 Zalaszentgyörgy, Ady E. u 1.
Telefonszám: (06 92) 460 132

Galéria

A falutól kissé távolabb, dombtetőn, temetőben áll a templom. Téglából épült a 13. század első felében. Nyugati homlokzaton ülő kis tornya és hajója román kori, a hajót ívsoros párkány díszíti. A román kori templom félköríves szentélyét ásatás tárta fel. Nyugati kapuját a béllet darabjai alapján rekonstruálták. Ennek legközelebbi analógiája a zalaszentmihályfai kapu, a béllet oszlopai erős hasonlóságot mutatnak. A templomot a 15. században sokszögzárodású támpilléres gótikus szentéllyel bővítették kelet felé. Mérműves ablakait és a belső gótikus és korabarokk freskóit a legutóbbi restaurálás hozta napvilágra. A falu a Csabi nemzetségből származó Reszneki család biroka volt a 13. században. 1342-ben említik a Szent György egyházat. A török időkben megrongálódott templomot 1755-ben állították helyre, majd 1980-85. között, műemléki kutatás után restaurálták.

Az első írásos feljegyzések 1326-tól találhatók a faluról. Akkor a Reszneky család adományozott birtoka volt. A Resznekyek 1403-ban elveszítették hűtlenség miatt. Akkor még Szentgyörgy néven említik. Az elvesztett birtokhoz tartozott a Zalán járó kétkerekű malom is. Ezeket Zsigmond király Egervári Mihálynak adományozta. 1523-ban Kanizsai László birtokolta 26 lakott jobbágy telekkel együtt. Az egervári vár tartozéka volt. 1532-ben Bécs ellen vonuló török sereg kirabolja és pusztítja. Ezt követően különböző földesurak birtokolták. 1596-ban ismét 16 porta található és a bírói ház. A Bocskay féle hadjárat után csak egy lakott és 6 elhagyott porta található. 1629-ben a török uralta a falut. Fehérvári pasának adóztak. 1643-ban a portyázó törökök szintén kirabolták és felgyújtották. 1651-ben felépítik az elmenekült jobbágyok a falut. 1664-ben a csata felé vonuló törökök szintén kirabolják a falut és elpusztítják. A templom megmenekül a pusztulástól.1676-ban Széchenyi György kalocsai érsek megvásárolja. A község területe 1697-ben tiszta úrbéres falu volt.

A templomot a Csabi nemzetség emelte a 13. század közepe után. A homlokzatra ültetett tornyú, díszes párkányú, román stílusú, síkfödémes kis téglatemplomot a 14. században a hajóval egyenlő szélességű gótikus, boltozott szentéllyel bővítették és freskókkal ékesítették. A török időkben súlyosan megsérült templomot 1756-ban újjáépítették, majd a századunk 60-as éveiben elkövetett szakszerűtlen átalakítás után az 1980-as években középkori formájában helyreállították. Ekkor készült a szentély boltozatrekonstrukciója is. Az 1975-ben végzett falkutatás során, a hajó déli falában és a szentélyben román kori, valamint egyszerű képzésű gótikus mérműves ablakmaradványokat találtak. A sokszögzárodásu szentély északi és keleti falán kétrétegű gótikus és XVII. századi falfestmény töredékeket tártak fel részben, és konzerváltak 1977-ben. A még vakolat alatt levő képek teljes feltárására a templom építészeti helyreállítása után kerül sor. A gótikus bővítés korát a XIV. századra lehet tenni. Kutató: Maroczky Erzsébet, Valter Ilona (OMF). Restaurátor: Bálintffy Péter (OMF).

Forrás:
Képek 1100 esztendő zalai történéseiből (Zalaegerszeg, 1996)
A magyar műemlékvédelem munkájának eredményei az egyes műemlékek tükrében In.: Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 9. Budapest, 1984)
Valter Ilona: A magyar keresztény államiság építészeti emlékei a Dél-Dunántúlon – Zala, Somogy, Tolna megyében In.: Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)
Zalaszentgyörgy település hivatalos weboldala https://www.zalaszentgyorgy.hu/