Vámosfalva (Mýtna) | Evangélikus templom

Vámosfalva (1899-ig Mitna, szlovákul: Mýtna) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban. A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai bronzkorban is éltek emberek, majd a 7. és 8. században avar, illetve szláv település állhatott e helyen. A mai település a 14. században keletkezett a divényi váruradalom területén. Első írásos említése 1393-ból származik „Wamuslehutaya” alakban, már ekkor vámszedőhely volt. 1467-ben „Wamosfalva” néven említik. A hagyomány úgy tartja, hogy 1423-ban egy vámházon kívül más ház nem állt a területén. Vámja a divényi vár urainak szedte a vámot. A falu betelepülése csak a 15. század második felében indult meg intenzívebben, amikor északról és északnyugatról érkeztek ide telepesek. A betelepülés egészen a 20. század elejéig tartott. Az 1470-es években a divényi uradalom Nádasdy János birtoka volt, aki utód nélkül halt meg, ezért birtokai a királyra szálltak. 1535-ben I. Ferdinánd király az uradalmat Várady Pál esztergomi érseknek adta. 1548-ban már Balassa Zsigmond volt a birtokosa.

A 16. század második felében egyre gyakoribbak lettek a török rajtaütések az uradalomban. 1575-ben a várat el is foglalta a török és 1593-ig a kezén maradt. 1679-ben I. Lipót császár a rablólovaggá lett Balassa Imrétől elvette a birtokot, mely 1686-tól a Zichy családé lett. A feltárások szerint a falunak legkésőbb a 14. század elején már volt temploma, mely Szent Anna tiszteletére volt szentelve. A 15. században a husziták védelmi célokra alakították át. A 16. században a templom az evangélikusoké lett. 1715-ben a falu 10 házában összesen 100 lakos élt, a házak közük 9 szlovák családé volt. 1720-ban 12 szlovák és 3 magyar család élt a községben. A 17. században malom és fűrésztelep, a 18. században sörfőzde működött a községben. A 18.–19. században postaállomással is rendelkezett. 1821. május 8-án az egész falu leégett. 1828-ban 102 házában 797 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A falu egyházi iskoláját 1857-ben alapították. A vasút 1871-ben érte el a községet. 1873-ban kolerajárvány pusztított.

Forrás:
Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III.
Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája