Úrvölgy (Špania Dolina) | Urunk Színeváltozása-templom

A település magyar elnevezése, Úrvölgy a XIII. században felbukkanó latin Vallis Dominorum helynévnek felel meg, a középkori német falunév – Herrengrund –, valamint a legújabb kori szlovák Spania Dolina ugyanezt jelenti. Három kilométernyi meredek bekötőúton érkezünk az 1100 méterre nyúló hegycsúcs alatti, alig ezerlakosú községbe, amelynek szeszélyesen kanyargó főutcája még jó száz métert emelkedik az alvég 728 méteres tengerszint feletti magasságától. Az 1263-ban Montanaként is említett bányatelep – a szomszédos Óheggyel (Staré Hory, Altgebirge) együtt – egyike volt a legértékesebbeknek a Garam vidéki színes- és nemesérclelőhelyek közül. Régészek állítják, hogy már a magyar honfoglalás előtt itt lakók kiaknázták ezüstjét és termésrezét. A bányászatot a tatárjárás után a IV. Béla király által Türingiából behívott iparosok és leszármazottaik folytatták egészen a XIX. század végéig. Úrvölgyet 1493-ban Thurzó János birtokai között találjuk. 1546-ban az alsó-ausztriai királyi bányakamara tulajdonában volt a település, a nagy hatalmú Thurzó grófok – az augsburgi Fuggerek famulusai – a XVII. század derekáig kezelték a Besztercebánya környéki bányajövedelmeket, nem csekély jutalék fejében.

A falu közepén található a fallal kerített, hosszú fedett lépcsőn megközelíthető templom. Titulusa: Urunk színeváltozása. XIII. századi eredetét zömök, négyszögletű harangtornyán a négy égtáj felé nyíló, román stílusú ikerablakok igazolják. A torony formás barokk sisakja 1723-ban készült, amint a kétségkívül középkori eredetű templomhajó és a keletelt szentély is az újkori átépítések jegyeit viseli magán. Tisztán reneszánsz stílusú viszont az 1593-ban elkészült díszes, faragott kapuzatú kápolna. Úrvölgyre búcsújának napján, augusztus 6-án évről évre nagyszámú kegyes zarándok látogat el. A község további nevezetessége az itteni asszonyok által emberöltők óta készített vert csipke, illetve az úrvölgyinek – németül Herrengrunditnak – nevezett smaragdzöld színű rézásvány (réz–mész-hidroszulfát), amelyet helyben talált – és az Akadémiai Értesítő 1880. évfolyamában mutatott be – Szabó József geológus.

Forrás:
Ludwig Emil: Az úrvölgyi templom