Geletnek (Hliník nad Hronom) | Szent Márton-templom

Geletnek (szlovákul: Hliník nad Hronom) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban. Garamszentkereszttől 8 km-re délnyugatra, a Garam bal partján fekszik. 1075-ben „Gelednuk” néven említik először, a garamszentbenedeki bencés apátság birtokában állt ekkor, és már vámja is volt, részben szintén az apátság birtokában. 1237-ben „Gelednek” alakban említi oklevél. Egykori gótikus temploma a 14. században épült, 1332-ben a pápai tizedjegyzék már említi. Később egy tűzvészben súlyosan megrongálódott, ezért 1408-ban a templomot teljesen újjá kellett építeni. 1388-ban malma és vámja a saskői váruradalomhoz tartozott. 1440-ben Giskra János erődített kastélyt építtetett ide tágas pincékkel és titkos földalatti folyosókkal. A település 1494-ben Hunyadi Mátyástól vásártartási jogot kapott és ezzel fontos kereskedelmi központ lett. 1534-ben a Kálnayaké, majd újra a saskői uradalomé és kihalásukig a Dóczy családé volt. Lakói fuvarozással, mezőgazdasággal, állattartással, sörfőzéssel, molnársággal és malomkőkészítéssel, továbbá csizmadia-, szabó- és kovácsmesterséggel, valamint méhészkedéssel foglalkoztak. A malomkőkészítésnek 600 éves hagyományai vannak, az ország legjobb minőségű malomkövei innen kerültek ki.

A falu lakói 1550 körül reformátusok lettek. 1601-ben malommal, kúriával és 64 házzal rendelkezett. 1627-ben a falut megtámadta és elpusztította a török. 1673-ban újraalapították a katolikus plébániát. 1678-ban Thököly hadai a várkastélyt ostrommal bevették és lerombolták, azonban újra felépült. 1720-ban kovács, kőműves, mészáros is élt a faluban, melynek kocsmája és 51 adózó háztartása volt. 1828-ban 89 házában 620 lakos élt, akik mezőgazdasággal, malomkőfaragással foglalkoztak. A malomkő már a község 1637-ből származó címerén is szerepel. Szent Márton tiszteletére szentelt, római katolikus templomát 1408-ban Kálnai László főispán építtette. 1892-ben megújították. Egyhajós kőépület. Hajójában újabb dongaboltozat. Szentélyében kétszakaszos csúcsíves hálóbolt s háromoldalú apszis kúpszerű, illetve primitív alakos gyámkövekkel. Csúcsíves diadalívén felirat: Ecclesia aedificata 1408. Renovata 1892. sub Parocho Aug. Bogosich per Carolum Keltzl. Nyugati tornya alatt szamárhátíves ajtókeret.

Forrás:
Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III.
DIVALD KORNÉL: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma In.: Bardoly István – Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)