Bélagyulafalva (Belá-Dulice) | Isten báránya-templom 

Bélagyulafalva (Belá pri Martine) „kőhajításnyira” van Turócjeszentől. Határának nagy része a Nagy-Fátra Nemzeti Parkhoz tartozik. Bélagyulafalva (szlovákul Belá-Dulice) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban. Turócbéla és Gyulafalva egyesítésével jött létre. Isten báránya tiszteletére szentelt római katolikus temploma 13. századi eredetű, a 17. században reneszánsz stílusban építették át. Gótikus szobrait ma a budapesti Szépművészeti Múzeum őrzi. A bélai részben már a bronzkorban is éltek emberek, régészek a Vág-menti puhói kultúrához hasonló települést és temetőt tártak fel a területén. Turócbélát 1282-ben, Gyulafalvát 1357-ben említik először okiratban; az előbbit „Bella”, „Superior Bella” és „Inferior Bella” névalakokban. Bélafalva Blatnica várához és földjeihez tartozott 1425 és 1848 között.

Gyulafalva a közeli szomszéd, Necpál határában keletkezett, mindvégig helybeli köznemesek birtoka volt. Vályi András történész Magyar Országnak leírása (1796): „Dulicz. Gyulafalva. Tót falu Turócz Vármegyében, földesura Bulyovszky Uraság, lakói katolikusok, fekszik Neztpáltól nem messze, mellynek filiája nevezesíti a helyet: a’ híres Bulyovszky Mihálynak itten lett születése, aki azon kívül, hogy nagy musika túdó volt, egy spinét forma musikát talált fel.”

A község keleti végénél áll az Isten báránya tiszteletére szentelt plébániai egyház. Tisztán kora gótikus stílusú épület, 13. századi eredetű. Vaskos nyugati tornya felső emeletén kereszt formájú lesőnyílás látható, a hajó déli oldalán két, a szentélyen szintén két lándzsaíves ablak nyílik. Délen van a csúcsíves bejárat, az oltártér fölé és a padlástérbe ácsolt falépcső vezet. A templom 2015-ben teljes külső renováláson esett át.

Forrás:
Ludwig Emil: Jeszen, a Jeszenszkyek és Bélagyulafalva