Budapest, Várnegyed

A Várnegyed Budapest I. kerületében, a Várhegyen található. A városrész határa a várfal, ami teljesen körbeveszi. A Budai Várnegyed (németül: Ofener Burgviertel) Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven, Buda városának ősi területe. 1987 óta az UNESCO világörökség listáján Budai Várnegyed néven szerepel.[1] A Duna felett 70, a tengerszint felett pedig 175 méter magasan fekvő Várhegy fennsíkja történelmileg jó stratégiai pozíciónak számított. IV. Béla magyar király építtette meg itt a tatárjárás után erődjét, Hunyadi Mátyás pedig királyságának fővárosát. A város egyik leglátogatottabb területe, ez különösen a jól megőrzött örökségeinek köszönheti. A területen az útdíj bevezetésével érték el a forgalom jelentős korlátozását. Úthálózatát a középkori régi színes polgári házakkal szegélyezett keskeny utcák jellemzik. Területén számos középkori eredetű műemlék, valamint 17–18. századbeli lakóházak és középületek találhatóak. A Budai Várnegyed három fő része: a Budavári Palota, a Szent György tér (együtt: Budai Palotanegyed néven is)[2] és a történelmi lakónegyed.[3] Bár a várnegyed kétszer is szinte teljesen megsemmisült (Buda visszafoglalásakor és a második világháborúban), a mai napig fennmaradt. A negyed Buda régi városközpontjából bontakozott ki, amely mára a Bécsi kaputól, egészen a Szent György térig húzódik. A Várnegyed területe a gépkocsiforgalom elől lezárt terület. Északról, a Széll Kálmán tértől a 16-os, a 16A, a 116-os és a 916-os busszal, vagy gyalog, nyugatról, az Attila út felől gyalog és liften, délről, a Tabántól gyalog, míg keletről a 16-os, 216-os és 916-os busszal valamint a siklóval és a Toldy, illetve az Egyetemi Katolikus Gimnázium, valamint a Halászbástya mellett gyalog lehet feljutni.

Budapest egyik lakó- és turisztikai hotspotja, néhány népművészeti bolttal és művészeti galériával. Ebben a kerületben található a Budavári Palota, a Halászbástya, a Mátyás-templom, a Collegium Budapest a Buda régi városházában, a Országos Széchényi Könyvtár, valamint a Magyar Köztársaság elnökének palotája, a Sándor-Palota. A Budavári sikló összeköttetést biztosít a kerület és a Duna-part között. A kicsi vár (így nevezték) vagy röviden Várnegyed mellett a másik gyakori elnevezés egyszerűen Budai vár vagy – hivatalos névként is – Vár. E két utóbbit azonban nem árt egyértelműsíteni, hiszen szűkebb értelemben olykor csak a Budai Várnegyed déli felét alkotó Budavári Palotát értik rajta. Ugyanúgy, ahogy a Budai Várnegyed kifejezés alatt is olykor csak az északi részt, a történelmi lakónegyedet értik. A harmadik Orbán-kormány 2014-ben határozatban rendelkezett a budai Várnegyed „védelme, megőrzése, méltó bemutatása” céljából a Nemzeti Hauszmann Terv előkészítéséről, ebben bevezette, majd 2018-ban kormányrendeletben meghatározta a Budai Palotanegyed megnevezésű területet, az abba tartozó ingatlanokkal, valamint az ott megvalósuló „kiemelten közérdekű” beruházásokkal érintett ingatlanok megnevezését és vagyonkezelési feladatait.

1243-ban indult meg a vár építése az akkori neve szerint „pesti Újhegyen”, a mai budai Várhegyen. 1246-ban a várható újabb mongol támadás miatt felgyorsult az építkezés. 1255-ben IV. Béla oklevelében, mint megépített várat említette már. 1279-ben IV. László a budai rektor segítségével kirekesztette Budáról a főpapságot. 6 év múlva a tatárok sikertelenül ostromolták a várat. 1289-ben Lodomér esztergomi érsek egyházi átokkal sújtotta a budai rektort, Walter ispánt és a budai polgárokat. 1302-ben Károly Róbert sikertelenül ostromoltatta Budát Csák nembeli Márk fia II. István Bakonyi ispánnal a III. Vencel-párti urakkal és a budai polgárokkal szemben. Ezután VIII. Bonifác pápa Vencelt és a budai polgárokat egyházi átokkal sújtja. Viszonzásul a budai polgárok (a történelemben egyedülálló módon) kiátkozzák a római pápát. 1304-ben III. Vencel elhagyta az országot. 1307-ben egy pápai rendelet Budát eretnek várossá nyilvánította. Ez év júniusában a Károly Róbert-párti polgárok átvették az uralmat a városban. 1311-ben Csák Máté hadai ostromolták sikertelenül a várat a Károly-párti polgársággal szemben. Az 1330-as években a Várhegy déli végén az Anjouk, Károly Róbert király és fiai, István herceg és Nagy Lajos király palotát kezdtek építeni.

1354-ben Nagy Lajos király Visegrádról Budára helyezte át udvartartását. A vár és a város fejlődése ezután folyamatos, egészen a török időkig. Zsigmond magyar király 1410 és 1430 között építtette meg a Friss-palotát. A palota az 1578-as és az 1686-os lőporrobbanás során pusztult el. A középkori palota, a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló és a könyvtár építését Mátyás király fejezte be. A déli Nagyrondella is ekkor készült. 1525. május 11-én a városban néhány napos zavargás tört ki. Egy évvel később II. Lajos király a vár őrizetét Bornemissza János várnagyra bízta. 1526. szeptember 12-én a mohácsi csata után I. Szulejmán szultán bevonult Budára. 11 nappal később, miután a várat és a várost is felgyújtatta és kirabolta, Szulejmán hadaival elvonult. Október 31-én a mohácsi csatavesztés után a várat Szapolyai János erdélyi vajda szállta meg. 1527 júliusában I. Ferdinánd osztrák főherceg, magyar király kezére került. 1529. szeptember 3-án I. (Szapolyai) János király török katonai segítséggel visszafoglalta. 1530-ban Roggendorf gróf császári tábornok sikertelenül ostromolta a várat. János király az ostrom után Domenico da Bologna olasz mérnökkel javíttatja ki a megsérült falakat. 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán csellel elfoglalta. A következő évben, 1542-ben a magyarok sikertelenül ostromolták a várat. 1566-ban újabb sikertelen visszafoglalási kísérlet.

1598-ban Pálffy Miklós, Schwarzenberg Adolf és Nadasdy Tamás sikertelenül ostromolták a várat. Russwurm Hermann Kristóf császári tábornagy sem tudta elfoglalni, sem 1602. október 2. – november 15. között, sem a következő évben, 1603-ban. 1684. július 10-én megkezdődött Károly lotaringiai herceg és Miksa Emánuel bajor választófejedelem által vezetett első ostrom a török ellen. Az ostromot 109 nap küzdelem után abbahagyták. 1686. június 24-én megkezdődött a vár Lotaringiai Károly és Miksa Emánuel által vezetett második, sikeres ostroma. 1686. szeptember 2-án foglalták vissza Budát a szövetséges hadak a törököktől. A várban szabadrablás folyt, tűzvész pusztított, a lakosságot nagy részét lemészárolták. A visszafoglalás után a falak helyreállítása azonnal megkezdődött. A területre leginkább németajkú lakosságot telepítettek be. 1849. május 4-től május 21-ig tartó ostrom után Görgei Artúr tábornok honvédseregei elfoglalták a várat a császári seregektől. A szabadságharc leverése után a császáriak megkezdték a romos vár kijavítását. Ennek során 1875 és 1882 között felépült a Várkert Bazár, lebontották a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó falak Duna-parti szakaszát.

1944–45-ben, a második világháború alatt a budai Várnak még egy súlyos ostromot kellett kiállnia. A kormányzati, közigazgatási funkciójú épületek miatt komoly célpontnak számított. 1946-ban kezdődött meg a vár és a polgárváros régészeti feltárása és helyreállítása. A második világháborúban a Budavári Palota és a Várnegyed jelentős része is elpusztult. A műemlék épületek jelentős részét az 1960-as évek során közel eredeti formájukban újjáépítették, helyreállították, egy kisebb részét lebontották, vagy éppen a Kádár-korszakra jellemző hiánygazdaság és a szűkös költségek behatárolt mozgástere miatt új, egyszerűbb homlokzati kialakítással építették vissza. (Ekkoriban építészeti szempontból számos esetben a dualizmus kori helyett a barokk és a klasszicista, összességében leginkább a középkori állapot szerinti helyreállításra törekedtek.) A foghíjtelkekre modern, vasbeton vázas épületek kerültek. A Várnegyedben a 2010-évektől visszaköltöző kormányzati központ szerepig a lakófunkción kívül elsősorban a turizmus és másodrészt a kulturális jelleg dominált.

Látnivalók: A budai vár: Budavári nagy rondella, Budavári Palota, Budapesti Történeti Múzeum, István-torony, Magyar Nemzeti Galéria, Országos Széchényi Könyvtár, Buzogánytorony, Fehérvári rondella, Szent György tér, Budavári sikló, Sándor-palota, Miniszterelnökség (volt Várszínház és Karmelita kolostor épületegyüttese) Történelmi lakónegyed: Barokk stílusú lakóházak, Dísz tér, Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Telefónia Múzeum, Halászbástya, Mária Magdolna-templom, Szentháromság tér, Mátyás-templom, Régi budai városháza, Szentháromság-szobor, Szent Miklós domonkos kolostor, Arany Sas Patikamúzeum, Bécsi kapu tér, Bécsi kapu, Budavári evangélikus templom, Magyar Országos Levéltár, Sziklakórház: 1939-44-ig majd 1958-62-ig építették. Légoltalmi szükségkórháznak használták a második világháború alatt 1944 februárjától 1945 májusáig, majd 1956. október 25-től 1957 elejéig. Utána titkosították.[8] A létesítmény 2008 márciusától látogatható és hadiorvoslási és polgári védelmi kiállítást láthatnak a látogatók a Sziklakórház eredeti berendezésével együtt. A látványosság nemzetközi szinten is páratlan.

Forrás:
Fucskár Ágnes-Fucskár József Attila: Várak Magyarországon