Pusztazámor | Zámorhegyi remeteség

A Zámori-patak völgye már az Árpád-kor kezdetétől magyarlakta terület volt. Királyi birtok, mely gyakran szerepel királyi adományként. A Zamor név valószínűleg személynévből keletkezett. A XI–XV. század sok oklevelében megjelenő Zumur (Zamor, Zamur) nemesi család „Árpád fejedelem egyik mondai őse” (Szentpéteri Imre az árpád-kori gestáról). A település lakói még templomot is emeltek: a ma is álló remeteség északi Árpád-kori falmaradványa egy 4,6×6,7 m-es kápolnát feltételez. A Puszta-előtag a török hódoltság alatti elnéptelenedéssel, elpusztásodással kapcsolatos. Zámor település első írott említése 1046-ból származik. A legenda szerint itt fogta el és vakíttatta meg a Szent István trónját követő I. (Orseolo) Péter királyt Vazul fia, András herceg követe. A XIV. századi Képes Krónikában Kálti Márk Zamur falváról ír, amikor Péter elfogatását és halálra kínzását meséli el. A Zumur név ekkor már a birtokos családot jelöli, akinek tulajdonában állt a mai települések közül: Szomor, Zámoly, Pusztazámor.

Zámor középkori történelméről adománylevelekből, birtokperek dokumentumaiból értesülhetünk. 1279-től nyomon követhető a falu birtoklása az ősi Zumur családtól Korláth Mihályig, aki 1556-ban Huszt várának megvédéséért királyi adományként kapta. A török hódítás alatt lett Zámor „puszta”, mivel a község szinte elnéptelenedett. A faluban csak egy-két család maradt hírmondónak. A XVIII. században két Korláth-testvér: István és Farkas a zámori birtok tulajdonosa. 1755-ben a Mentlerek házassággal kerültek a Korláth családba, majd később a Barcza család hasonló módon birtokolta a falut az 1945. évi földosztásig. Pusztazámor népességéről az első utalás 1746-ból származik, miszerint akkor mindössze 25 lakója volt a falunak, viszont az oklevél említést tesz a lakatlan birtok „pusztatemplomáról”.

A temetőkertben látható Pusztazámor leghíresebb nevezetessége a XVIII. században épült zámorhegyi remeteség. Az épületet a török uralom után a községet újratelepítő Mentler Mihály nagyszombati főbíró 1758-ban emeltette. A remetetemplom építésénél – az 1761. évi sóskúti „canonica visitatio” szerint – felhasználták egy 11 m hosszú, 6,5 m széles, XIII. században épült, patkó alakú román templom maradványait. Az épület – mely szerves egységet képez a mellette épült harangházzal és szerzetesi cellákkal – hazánk egyedülálló barokk műemlék-különlegessége mind alaprajzi, mind felépítményi rendszerében művelődéstörténeti és műemléki szempontból egyaránt. Az 1945-ös háborús cselekmények következtében elpusztult berendezéséről feljegyezték, hogy épített, szarkofágalakú oltára volt, rajta szépen faragott barokk szentségház (retabulum) és szentségtartó (tabernákulum). Oltárképét Jakobey Károly festette 1879-ben Rafael Transfigurazione c. képe után. Egy másik festmény, amely a „Nagyszombati csodatevő Szűz”-et ábrázolta a székesfehérvári Egyházművészeti Múzeumba került. Az elpusztult szószékkosarának négy oldalán a négy evangélista festett képe volt látható. Felszerelési tárgyai közül vert ezüstből készült barokk öröklámpája érdemel említést.

A remetetemplom oromzatos homlokzatának nyeregtetején fa tornyocska ül. A homlokzaton balról kosáríves, zárköves, rokokó csüngődíszes, faragott keretű templombejárat, jobbról kőkeretes kriptalejárat, az emeletszinten két téglányalakú, kőkeretes ablak. Délről a remeteség épülete: kőkeretes ajtó IHS monogrammal, a földszinten két kőkeretes, az emeleten három téglányalakú ablakkal. Az enyhén visszaugró félkörös keleti falat három hatalmas támpillér erősíti. A belső templomtér háromszakaszos, hevederekkel osztott, csehsüveg boltozatos, kosáríves diadalívvel és félkörös záródású szentéllyel. A karéjos alaprajzú, szabálytalan stukkódíszes kolostorboltozattal fedett sekrestyéből hevederekkel tagolt csehboltozatos folyosón át jutunk a remetelak bejárati előterébe. Az emeleten lakosztály: könyvtárhelyiség és hálókamra a kórusra, illetve a szószékre szolgáló ajtókkal.

Dr. Istvánfi Gyula építészmérnök már 1974-ben elkészítette a rekonstrukciós terveket, de csak 1991-ben jött el az ő ideje. Az Országos Műemléki Felügyelőség, a Székesfehérvári Egyházmegye Püspöksége, a községi önkormányzat, a hitközség összefogása mellett sok-sok egyéni akarat és segítőkészség eredményeként három év alatt a régi remeteség feléledt, megújult. 1994. november 26-án dr. Takács Nándor megyés püspök szentelte fel az épületet. Ahol lehetett, az eredeti maradt meg (falak, téglapadló), de az új is az eredetit utánozza. Azóta már szép új kálváriaképek is kerültek a templomhajó falára, melyeket Búza Barna, László Gyula professzor tanítványa készített tűzkerámiából. A templomhoz kapcsolódik a harangház, mely a szentély mögött, nyerskőből rakott, hengeres, zsindelytetős építmény; egyszerű, faragott kő bejáratának zárkövét empire ízlésű rozetta díszíti empire, kovácsolt vas rácsú ajtóval. A harangok 1774 és 1779-ből, a legkisebb 1749-ből származik „VOX CLAMANTIS IN DESERTO” (PUSZTÁBA KIÁLTÓ HANG) felirattal (a legértékesebb harangot 2000. nyarán ellopták). A remetetemplom épületében napjainkban állandó vallás- és helytörténeti kiállítás látható. Megtekintéséhez Bachoffer Ferencet kell keresni a Hunyadi János u. 1. sz. alatt.

Forrás:
Pusztazámor település hivatalos weboldala (Hozzáférés: 2023. március 18.)