Zsibritó (Žibritov) | Erődített templom romja

Zsibritó (szlovákul: Žibritov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. A települést 1266-ban „Seurdfolou” néven említi először oklevél, a Hont-Pázmány nemzetség birtokolta. 1342-ben Litva várának tartozéka. 1442 és 1446 között gyakran érték huszita támadások. A falu régi templomdombján 15. századi források várat említenek, mely egy bizonyos Zsibrid Jakab tulajdona volt. Őróla kapta volna nevét is a település, mivel azonban erkölcstelen életet folytatott, családjával együtt börtönben végezte. A falu a 16. század első felétől a szitnyai uradalom része. 1629-ben Koháry Péternek a birtoka, a 19. században a Coburg családé.

1576-ban elpusztította a török. 1586-ban várát megerősítették. A török időkben az erősség fontos őrhely volt, ahol folyamatosan őrség állomásozott. A vár romjai állítólag még a 19. század közepén is láthatók voltak. A középkori templom megerősítése 1586-ban készült el, ma már csak maradványaik láthatók. Könyöky József szerint: „A falu középen egy lejtőn áll a régi erősített templom. Ennek csak falai állanak még és a szentélyben látszanak gerincek nyomai, melyek egyszerűen a falra futnak le és profiljuk a 15. századra mutat. APIak és ajtóbéletek elpusztultak, Az udvar falai is, már alig egy méter magasak, Az udvar délkeleti szögletén áll az erős, kerek torony. Az udvar déli falát erős pillér támasztja. Az összes falak sárgás mészkőből valók. Zsibritó a Csabráki uradalomhoz tartozik.”

Borovszky így ír a településről: „A Hunt nemzetség ősi birtoka, melynek már 1266-ban végbement határjárásról szólnak a följegyzések. A litvai vár tartozékaként, 1342-ben, Sebrethfolua alakban szerepel a neve. Később a szitnyai uradalomba olvadt és annak sorsában osztozott. Az újabb korban, a Koháryak után, a herczeg Coburgok szerezték meg és jelenleg is az övék. A falu határában régi katholikus templom romjai láthatók, melyet a község hajdan katholikus hivei Mátyás király korában építettek, mint azt a mult századi canonica visitatio följegyzi; ez a templom a mult század derekán dőlt romba.”

Forrás:
DIVALD KORNÉL: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma In.: Bardoly István – Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai Hont vármegye és Selmeczbánya (Magyarország vármegyéi és városai, 1906)