Zolna (Zolná) | Zolnai kastély

A falut még 1294-ben kapták birtokosai III. András királytól királyi adományként, a Borsa-fiak lázadásának leverésekor mutatott vitézségükért. A települést 1311-ben említik először, amikor birtokosai Zólyomi Tóbiás fiai Bitó és Zobratha comesek. Mivel a testvérek fiú utód nélkül haltak el, a birtokot unokafivérük unokája, Zolnai Tamás örökölte. Egyházát Szent István vértanú tiszteletére alapították. A falut és egyházát az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék is említi, amikor János nevű papja 4 márka adót fizetett. 1351-ben a falu Madách fia Pál unokáié, a Zolnay család őseié lett. A 14. század végétől a véglesi királyi váruradalom tartozéka. A Zolnay család mindvégig birtokos a településen. A Zolnay-kastély középkori alapokon épült, a 17. században várkastéllyá kiépített, majd 1760-ban átalakított épülete 1944-ben súlyosan megrongálódott. Ma is elhagyatott, romos állapotban áll.

A Zólyom városától északkeletre nyolc kilométernyire fekvő Zolna már a XIII–XIV. század fordulóján szerepel. A falu területét ekkortájt, valószínűleg 1296-ban kapja  számos szomszédos birtokkal együtt Kürtösi Radon comes (1223–1250) családjának egyik tagja. A falu alatt elfolyó patakot (fluvius Zolna, duo fluvii Zolna, Zolnavyze) 1282-ben említik először. 1311-ben már lakott hely. Nevét patakján kívül az ebbe ömlő Zolnica-csermely máig, a közeli Ózolnahegy (Ozolnahyge, mons Usolna) a XIV. századig őrzi. Kürtösi Radon comes utódai, Bitó és Zobrata 1300 körül már meg is települnek a rokonaik szomszédos birtokaihoz mérten kisterjedelmű, de termékenyebb Zolnán és ezek példájára itt 1311-ben Szent István első vértanú tiszteletére kegyúri kápolnát is emelnek. Ez az átmeneti stílusú templom máig áll. 1326-ban az egyházra vonatkozó kiváltságlevelüket Donch mester, a híres zólyomi főispán közbenjárására megerősíttetik Boleszló esztergomi érsek által. Úgy látszik, fiutódok nélkül haltak el, mert 1336–7-ben már unokaöccsük, Radon comes Madách nevű fiának, a Madách-család ősének egyik unokája, Benedek fia Zolnai Tamás (de Zouna) a zolnai földesúr. Utóbbi 1336-ban Donch főispán oldalán résztvesz az osztrák hadjáratban.

A következő évben a Zolnával szomszéd Számpor falut zálogbavevő Lánczi András comes dobronyai alvárnaggyal, a Lánczy-Rákóczyak ősével perlekedik. További sorsát nem ismerjük. Minthogy azonban a Kürtösi Radon comestől származó, a XIII. század végéig Zólyom vármegyében, mégpedig éppen Zolna vidékén birtokosok egy része: a Polthári Soósok, Kürthössyek, Baloghyak, Madáchok ősei a XIV. század folyamán a birtokaikat elnyeléssel fenyegető zólyomi váruradalmak terjeszkedése elől visszatelepülnek eredeti helyük, Nógrád-Kürtös vidékére és végkép eltűnnek Zólyomból, ahol a váruradalmak, Zólyom, Zólyomlipcse, Dobronya, Végles részben átveszik birtokaikat, másrészt a továbbra is Zólyomban maradt Radon-utódok (a Mikefalvi Micsinszkyek, a Lukavicai Lakaviczkyak, a Zolnai Tamás utódaiul tekinthető Zolnai Zolnayak) további birtokszerzésének gátat vetnek, feltehetjük, hogy Zolnai Tamás utódai lassan elszegényedtek.

Zolna egyébként már Nagy Lajos alatt adómentességet kap és ezzel a kiváltságos helységek közé emelkedik. E kiváltságát 1406-ban Zsigmond, 1464-ben pedig Mátyás király is megerősíti. 1424-ben, mint a véglesi uradalom egyik tartozéka, Zsigmond király adományából Borbála királyné birtokába jut.

Forrás:
Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik
Zolnay László: A ZÓLYOMVÁRMEGYEI ZOLNAY-CSALÁD