Necpál (Necpaly) | Justh-várkastély

A régészeti leletek tanúsága szerint már az i. e. 2600 körüli időben éltek itt emberek. A település nevét 1269-ben említik először, amikor egy oklevélben egy peres ügy kapcsán Necpáli Pál (Paulus de Nazpal) neve szerepel. 1287-ben IV. László király „terra Nochpal” birtokát Marchan fia Jánosnak adta. Ő a település első ismert tulajdonosa. A település egészen 1479-ig Neczpál család tulajdona maradt. A 15. század végén a Justh család birtoka lett, mely a 19. század végéig ura volt. A család uralma alatt Necpál mind gazdasági, mind kulturális értelemben felemelkedett. A 16. században Necpál lakossága az evangélikus hitre tért. 1592-ben megalapították az evangélikus gimnáziumot, Turóc vármegye első középiskoláját.

Kéttornyos emeletes reneszánsz várkastélya 1673-ban épült. A Necpáli Justh család birtoka volt. A 18. és 19. században Necpálon több malom, papírgyár és sörfőzde működött. 1715-ben 47 adózó háztartása volt. 1785-ben 151 házában 1825 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, szövéssel foglalkoztak. Szent László király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 13. századi. Szent Lászlóról szóló freskói említésre méltóak. A templom építését 1250 és 1260 közötti időre teszik. 1320 körül sekrestyével bővítették. A 14. és 15. században megújították. A 19. század végén restaurálták, legutóbb 1986 és 1988 között renoválták. A templomtól néhány méterre áll a Justh család mauzóleuma. A Necpáli Justh család 17. századi várkastélya. A kastély 1673-ben épült, majd a 18. században manzárdtetőt emeltek rá.

A község közepén a XVII. századbeli kastély, derékszögű négyszög alapján épült, főhomlokzatának két sarkán négyszögletes tornyokkal, amelyeken sgraffito díszítés nyomai láthatók. Az egykor felső-magyarországi renaissance stílű kastély teteje ma XVIII. századbeli manzárd fedéllel bír. Jobb oldali, keskenyebb homlokzatának közepén, a kiugró négyszögletes erkély párkányán, egymással váltakozva félköríves és fecskefark alakú ormok sorakoznak, aminők valamikor az épület lebontott régi oromfalát is díszítették. A kastély belsejében, a földszinten erősen falazott bordátlan keresztboltozatok, az emeleti termekben gerendamennyezetek. Az ablakok négyszögletesek, egyszerű, lécesen tagolt kőkerettel. Ilyen a hátsó homlokzat közepén nyíló lépcsős feljáró ajtókerete is. A déli oldalon nyíló ajtó párkányán ez a kőbe vésett felirat olvasható:

Itet Domus Haec Fluctus Donee Formica Marinos Ebibet Vaut Totum Testudo Perambulabet Orbem Erexit Ope Dei Charae Posteritati. A. J(usth) D(e) N(ecpal) A.D. 1673. May 10. Ez utóbbi ma magtárnak használt lakatlan kastélyon kívül még két XVIII. századbeli kastély van Necpálon. Az egyik a XVII. századbelivel szemben a község közepén, a másik a község alsó részében épült. Az utóbbi szép régi felszerelését, bútorait 1911-ben hordták el innen. Néhány darab a kassai Rákóczi Múzeumba került.

Forrás:
Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése
Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon
DIVALD KORNÉL: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstromaIn.: Bardoly István – Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)