Gács (Halič) | Gács vára

Gács nevével már az 1332-1337. évi pápai tized- jegyzékben találkozhatunk. Mocsáry Antal megyei történész feltevése szerint „nevezetét a hajdani Hali- tziai nemzettől vette, melly Gallitzi- ából jött le. Ezen idegen nemzetet először Kálmán, utánna II. István ostrom alá vette, végre II. Geiza Magyar Országhoz tsatolta, és honi nemzetté tette; és így akár az ő letelepedéseket, akár a Gácsi várnak első felépítéséhez tett munkás seor- galmokat vegyük fel: minden esetre az következik, hogy ezen vár a Ha- litzi nemzettől vette hajdan nevezetét.“ Mocsáry korában (a XVIII. század elején) a helység „jeles kőépületekkel diszeskedett“. Közülük is kitűnt a sóház és a „Fabrikához szükséges“ néhány „szép és többnyire két eme- letü épület“. Ebből is láthatjuk, hogy Gács már az ezernyolcszázas években fontos ipari, kereskédelmi és közlekedési központ lehetett. Hisz a Forgáchok várkastélya alatt már ekkor épült néhány manufaktúra, a községen áthaladt a rendszeresen közlekedő postakocsi; országos vásárokat tartottak itt, egy évben több alkalommal is. Mindehhez természetesen egy „jól elrendelt vendégfogadó“ is kellett, s nem hiányzott ez sem a városkából.

A régi épületekből áll ma is a XVIII. századi barokk-klasszicista sóház, az egykori majolikagyár barokk épülete a XVIII. századból, a posztógyár múlt századi klasszicista épülete stb. A római katolikus barokk templomot a Forgáchok építették a XVIII. században. Oltárképét a nógrádi festő, Kubányi Lajos készítette 1889-ben. Legnagyobb méretű olajfestményei közé tartozik ez, amely a kereszt megtalálásának jelenetét ábrázolja. Természetesen Gács legnevezetesebb épülete a falu feletti hegy tetején álló Várkastély. „Gácsnak vára királyiasan lebeg az alatta elterülő völgy felett“ – írta 1831-ben a magyarországi útjai során erre barangoló Kazinczy Ferenc. Mocsáry ez idő tájt a vár fekvésétől és tájolásától volt elragadtatva. Nógrád megyei Esmértetésében a következő ide vonatkozó feljegyzését olvashatjuk: „Helyheztetése ezen kellemetes várnak igen gyönyörködtető, s egyszersmind oltalomra is erős. Egy magányos hosszas kerek hegynek a tetején hajlik, melly északról dél felé hajlik, Napkeletnek Gácsfalu látszik, melly helységet a vár mere- dekitől a Tugár folyó vize választja, melly folyónak egyik ága az uraság halas-tavába ömlik, a hol mintegy fél évszázad előtt vadas kert volt.“ 1835-ben, gácsi útja során természetesen Petőfi is megtekintette a várkastélyt. Úti jegyzeteiben így örökítette meg itteni élményeit: „Bejártam néhány termét, melyek közül leginkább vonta magára figyelmemet az, hol a családképek vannak. A képek egyikétől alig tudtam elválni. Egy hölgy volt: szép, fiatal és tébolyodott.“

Gács első gótikus vára feltehetőleg az 1300-as években épülhetett. A Tomaj nembeli Lossonczyak voltak első birtokosai. A régi erődítmény, melynek csupán néhány falcsonkja maradt meg, a füleki-zólyo- mi utat védte. Az 1440-es években a várat a husziták foglalták el, akik erődítették is azt. Tőlük csak Hunyadi János vette vissza, ám az épület akkor romba dőlt. A Lossonczyak aztán engedély nélkül újjáépítették, s ezért az országgyűlés nyomban el is rendelte szétrombolását. Egyes feltevések szerint azonban az 1542- es rendelkezést nem hajtották végre, mert-a vár ura, Lossonczy István Ferdinánd hűségére tért át. Arról a Lossonczy Istvánról van szó, aki 1547-ben Nógrád főispánja lett, s 1552-ben Temesvár kapitányaként egy hónapig állta a török ostromot, majd feladta a várat Ahmed pasának, aki a sebesültet fogságba hurcolta és lefejeztette. Lossonczy hősiességét hosszú históriás énekben örökítette meg Tinódi Lantos Sebestyén: „Sok jó adassék felséges királnak, Szolgálattyáért vitéz Lossonczinak, Minden várait engedé leáninak, Fiákká tevg ő sok jószáginak. “ Ennek a hős kapitánynak volt az egyik leánya Lossonczy Anna, a költő Balassi Bálint nagy szerelme, For- gách Zsigmond felesége. így került hát Gács vára a nógrádi Szécsénnyel és Somoskővel együtt Forgách Zsigmond (1565-1621), a későbbi országbíró és nádor birtokába, s lett aztán évszázadokon át e nemes családé. Zsigmond, Nógrád főispánja 1612-ben felépítette új rezidenciáját a gácsi hegyen, melyet később erős szegletbástyákkal és sáncokkal védelmeztek.

A történelem folyamán Gács így végvári, uradalmi és köz- igazgatási székhelyi funkcióját egyaránt betölthette. Hisz az itt lakó Forgáchok közül többen Nógrád főispánjai voltak. 1621-1681-ig például itt volt Forgách Ádám országbíró uradalmi központja. Ő a katonai pályán ért el szép sikereket: főkapitánya volt Szécsénynek, generálisa Kassának, parancsnoka Érsekújvárnak. Az 1663-as Köprülü nagyvezérrel vívott újvári csatájáról leírást is készített. Fülek várának elfoglalása (1553) és végső pusztulása (1682) után a nemesi vármegye is gyakran tartotta Gácson közgyűléseit. A Forgáchok ez idő tájt kis magánhadsereget is tartottak itt. 1678-ban Thököly Imre jelent meg kurucaival a vár alatt, s Makfal- vay József kapitány három ágyút adott át nekik. II. Rákóczi Ferenc hadjáratának kezdetén a vidéki nemesség, köztük Pest megye tisztikarának egy része is a várban keresett menedéket. 1703-ban sikeresen ellenálltak a kurucoknak, ám a későbbi tárgyalások után átadták Rákóczinak. 1709-ben a császári seregek vették ostrom alá Gácsot. Gróf Forgách János (1724-1774) a XVIII. század derekán nagyméretű építkezésbe fogott Gácson. A várkastélyt is barokkizálták, s az eredeti épület így külsőleg és belsőleg lényegesen megváltozott. A hatszög alaprajzú reneszánsz erősségből 1762-re így lett egy szép barokk kastély, melynek tervezője a salzburgi Ma- yerhoffer András volt. A kastélyt 1896-ban alakították a ma is látható formára. A világháborús sérüléseket pedig 1950 és 1960 között állították helyre. 1990-ben elmegyógyintézet volt az épületben, ma szállodaként üzemel.

Forrás:
Csáky Károly: Hagyományaink nyomában – A gácsi várkastély