Bernecebaráti | Nagyboldogasszony-templom

Nagyboldogasszony-templom

Bernecebaráti

Sorry, we have no imagery here.
Sorry, we have no imagery here.
Sorry, we have no imagery here.
Sorry, we have no imagery here.
Sorry, we have no imagery here.

Elérhetőség

PEST MEGYE
2639 Bernecebaráti, Templom u. 2.
Telefonszám: (06 27) 587 560

 

Galéria

Bernece neve szláv eredetű; a „sáros, agyagos hely” jelentésű szó eredetileg az itt folyó patakra vonatkozhatott. Baráti viszont annak ellenére, hogy a barát szó szláv eredetű, egyértelműen magyar névadás eredménye. Bernece legfontosabb birtokosa 1283-tól adatolhatóan a középkorban mindvégig az esztergomi érsek volt. Egy 1366 előtt készült hamis osztálylevél szerint 1285-ben Bernecét (Bereche) a drégelyi vár tartozékaként Hont fia Demeter kapta meg. Baráti és Bernece részben helyi köznemeseké volt. A különböző neveken szereplő, közös származású család(ok) tagjai 1351-től kezdve számtalan esetben jártak el királyi emberként, tanúskodtak környékbeli ügyekben, Hont megyei alispán és szolgabíró is került ki közülük. A két falu rendkívüli közelsége miatt a család tagjai, néha ugyanaz a személy is, váltakozóan bernecei vagy baráti előnévvel szerepelnek. Az oklevelekből az sem derül ki mindig egyértelműen, hogy birtokaik valójában melyik falu határában feküdtek. 

A Bernecei- és a Kemence-patak között emelkedő 185 méter magas Templomhegyen Nováki Gyula ásatási megfigyelései szerint a 10—11. században jelentős település volt, amelyet rekeszes szerkezetű sánccal vettek körül. Jelenlegi ismereteink szerint nem dönthető el, hogy a földvár milyen összefüggésben állt a magyar államalapítással. A leletek alapján már a 11. század gén vagy a következő század elején megszűnt élete, déli végén épült fel Bernece falu temploma. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, XIV. századi, gótikus eredetű római katolikus templom messziről uralja a tájat. Barokk stílusúvá 1770 körül alakították át. Az egyhajós templom homlokzat előtti tornya és hajójának falai részben gótikusak. A homlokzaton középkori részletek láthatók.Szentélye és csehsüveg-boltozata az 1700-as évekből való. Barokk szószéke és főoltára szintén XVIII. századi, utóbbin dicsfény övezte Assunta-szobrot is láthatunk.

1928-ban a vakolat leverésekor került elő a román kori kettős hengertagos, félköríves záródású kapu. Bizonytalan, hogy eredeti helyén áll-e, azonban készítése a 13. századra jellemző. A templom hajója középkori, a középkori szentély viszont hiányzik. A tornyot később építették a hajóhoz, azonban pontos keltezése falkutatás hiányában nem lehetséges. Az épületet 1983-ban felmérték (innen a fenti adat), de falkutatás ekkor sem történt. A hajó a torony építésekor alacsonyabb volt, ezt a padlástérben látható sarokarmírozás bizonyítja. Bár a torony támpillére gótikus profilú, de szokatlan az elhelyezkedése. A korábban írt lőréses ablakok nem léteznek. A lelőhelyről Rómer Flóris 12. század elejére keltezett kőfaragványt ismertetett, melyen két-két stilizált állat volt látható.

 

Forrás:
Torma István: Bernece és Baráti a középkorban In.: Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Magyarország régészeti topográfiája 9. kötet 1993.

A Középkori templomok nevű weboldal azért jött létre, hogy összegyűjtse és bemutassa azokat a Magyarország területén található középkori templomokat, templomromokat, melyek a történelem viharait túlélve mai napig megtekinthetők, látogathatók. A középkori templomok leírása a menü Középkori templomok oldaláról érhető el. 

Középkori templomok
Minden jog fenntartva! © 2021

BESbswy