Középkori templomok

Magyarország középkori templomai

Generic selectors
Teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors
Generic selectors
Teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors

Dobróváralja (Podzámčok) | Dobronya vára

Várak a Felvidéken

Dobronya vára | Dobróváralja (Podzámčok)

Elérhetőség

Szlovákia (Felvidék)
962 61 Podzámčok, Szlovákia
A várrom szabadon látogatható

 

Galéria

Dobronya vára a Magyar Királyság központjából Lengyelországba vezető fontos kereskedelmi út – a Via Magna – mellett épült. A kúpos magaslaton emelkedő várból jól szemmel lehetett tartani a Neresznica patak völgyében haladó út egy hosszabb szakaszát. A nagyjából ovális alaprajzú, 80×90 m területű erősség két részből áll. A domb tetején elhelyezkedő vármag mintegy 25×30 m-es kiterjedésű. Az egykori épületegyüttesből csak a palotaszárny külső falának egy szakasza emelkedik ma is a felszín fölé, rajta egy zárterkély és három szint ablakainak maradványaival. A vármagot koncentrikusan vette körbe a külső vár. Falainak nyomvonalát a terepjelenségek jelzik, a déli oldalon egy előbukkanó falszakasz az egykori kaputoronyra utalhat. A várdomb délkeleti lejtőjén nyomon követhető a feltételezett várkapuhoz vezető út is.

A vár részletes leírását egy 1668. évi urbáriumból ismerjük, Esterházy Sándor birtoklásának idejéből. Ekkor az épületegyüttes részét képezte a nagyobb és a kisebb kaputorony, a kétemeletes palotaszárny és egy „bástya”. A palota földszintjét kilenc helyiség foglalta el, a pitvar, a tiszttartó szobája és hét további, dongaboltozatos helyiség. Ezek egyikében egy kút (ciszterna?) is volt. Az első emeleten nyolc helyiség helyezkedett el, illetve egy folyosón keresztül még további hármat lehetett megközelíteni. A második emelet terei közül egy előszobáról és két újabb helyiségről értesülünk. Az előszobából lehetett kijutni az épület tetejére. A zsindellyel fedett tető alatti térben hét további kisebb szobácska volt. A palota leírásánál említett helyiségeken túl a várban kellett lennie gazdasági épületeknek is, melyekről azonban a forrás nem tesz említést.

A vár első említése 1306-ból ismert, amikor az előrenyomuló Károly Róbert király csapatai elfoglalták több más erősséggel együtt Demeter zólyomi ispántól. A mai neve – Dobraniua – 1337-ben jelenik meg először, ekkor alvárnagyaként Lánci Andrást említik. Az uralkodók várbéli tartózkodásáról két „in Dobronya” kelt oklevél is tanúskodik: 1377-ben Nagy Lajos, 1404-ben pedig Luxemburgi Zsigmond király járt a helyszínen. Mátyás király uralkodása idején a vár több tulajdonos kezén is megfordult, többek között Andreas Baumkircher hadvezér birtokolta, majd Turóczi Benedek, királyi
főajtónállómester, később pedig Beatrix királyné kapta meg. A várban 1526-ban hosszabb ideig tartózkodott a következő tulajdonosa, Werbőczy István. Dobronya utolsó birtokosa az Esterházy család volt, amely a 17. század elején szerezte meg. 1639-ben a várról J. Le Dentu készített egy vedutát, Dobra felirattal. Az uradalom 1710. évi összeírása szerint a vár már üresen állt és csak kiadásokat jelentett. Rossz állapotáról Bél Mátyás 1736-ban a Notitia Hungariae novae historico-geographica című munkájának második kötetében is beszámol. Ebben a Zólyom vármegyét tárgyaló fejezetben, a De Arce Dobroniwa cím alatt írja le az elhagyatott erősséget.

A vár romjainak első ismert ábrázolása 1859-ből származik. Az ekkor készült rajzon a palotaszárnyat hatszög alaprajzúnak ábrázolják, s az ehhez tartozó leírás a várdomb tetején omladékkal takart és növényzettel sűrűn benőtt helyiségeket említ. A várdomb első teljes felmérését Štefan Janšák régész végezte el az 1920-as években, aki lerajzolta a vár teljes területét, a külső erődítést is beleértve, de a palota maradványait csak vázlatosan örökítette meg. Dobronya maradványait a cseh várkutató, Dobroslava Menclová is dokumentálta. Az ő hagyatékában (Prágai Nemzeti Múzeum, Mencl-hagyaték) megtalálható egy alaprajzi vázlat a belső várról, melyen a nyugati oldal megmaradt földszinti helyiségeit is jelölte. Az 1990-es évek elején megtörtént a vár teljes körű felmérése és 1996-ban a palotaszárny egyetlen álló, északi falcsonkjának a műemléki konzerválása is. Legutóbb 2013-ban és 2014-ben szondázó ásatás formájában folytak régészeti kutatások a vár területén, Ján Beljak és Noémi Beljak Pažinová vezetésével.

 

Szöveg:
NOÉMI BELJÁK PAŽINOVÁ: Dobronya vára (Hrad Dobrá Niva) Castrum Bene 2020.

A Középkori templomok nevű weboldal azért jött létre, hogy összegyűjtse és bemutassa azokat a Magyarország területén található középkori templomokat, templomromokat, melyek a történelem viharait túlélve mai napig megtekinthetők, látogathatók. A középkori templomok leírása a menü Középkori templomok oldaláról érhető el. 

Középkori templomok
Minden jog fenntartva! © 2021