Középkori templomok

Magyarország középkori templomai

Generic selectors
Teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors
Generic selectors
Teljesen egyező találatok
Keresés a címben
Keresés a tartalomban
Post Type Selectors

10+1 pálos kolostor Magyarországon

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

Szent Lőrinc-kolostor | Budaszentlőrinc

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is. A kezdetben egyszerű épületet a 13. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a 16. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. 

Szent Lőrinc-kolostor | Budaszentlőrinc

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is. A kezdetben egyszerű épületet a 13. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a 16. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. 

Szent Lőrinc-kolostor | Budaszentlőrinc

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is. A kezdetben egyszerű épületet a 13. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a 16. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. 

Szent Lőrinc-kolostor | Budaszentlőrinc

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is. A kezdetben egyszerű épületet a 13. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a 16. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. 

Szent Lőrinc-kolostor | Budaszentlőrinc

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is. A kezdetben egyszerű épületet a 13. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a 16. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. 

Szent Lőrinc-kolostor | Budaszentlőrinc

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

Szent Kereszt-kolostor | Kesztölc-Klastrompuszta

A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is. A kezdetben egyszerű épületet a 13. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a 16. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. 

Szent Lőrinc-kolostor | Budaszentlőrinc

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

A pálos rendi hagyományok szerint, IV. Béla vadászatai alkalmával gyakran meglátogatta a pálosok első, szentkereszti kolostorát a Pilisben, itt ismerte meg a rendalapító Özséb utáni második perjelt, Benedek testvért, akit nagyon megszeretett. Hálája jeléül neki ajándékozta a Dömöshöz közel eső Benedek-völgyet és ott álló vadászházát, hogy ott kápolnát és monostort építtessen. Ezt az adományt csak 1287-ben, IV. Béla unokája, IV. László erősítette meg. Így történt tehát, hogy 1287-ben, a Pilis kies völgyében Szentlélek tiszteletére templom és monostor épült királyi adományból, a pálos rend szerzeteseinek keze nyomán. 1526-ban, amikor a Budát ért első ostrom idején a portyázó török csapatok a Pilist is végigpusztították, a pálos szerzeteseknek végleg menekülniük kellett. A török seregek a monostort a templommal együtt lerombolták. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá.

Szent Kereszt-kolostor | Kesztölc-Klastrompuszta

A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is. A kezdetben egyszerű épületet a 13. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a 16. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. 

Szent Lőrinc-kolostor | Budaszentlőrinc

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

A pálos rendi hagyományok szerint, IV. Béla vadászatai alkalmával gyakran meglátogatta a pálosok első, szentkereszti kolostorát a Pilisben, itt ismerte meg a rendalapító Özséb utáni második perjelt, Benedek testvért, akit nagyon megszeretett. Hálája jeléül neki ajándékozta a Dömöshöz közel eső Benedek-völgyet és ott álló vadászházát, hogy ott kápolnát és monostort építtessen. Ezt az adományt csak 1287-ben, IV. Béla unokája, IV. László erősítette meg. Így történt tehát, hogy 1287-ben, a Pilis kies völgyében Szentlélek tiszteletére templom és monostor épült királyi adományból, a pálos rend szerzeteseinek keze nyomán. 1526-ban, amikor a Budát ért első ostrom idején a portyázó török csapatok a Pilist is végigpusztították, a pálos szerzeteseknek végleg menekülniük kellett. A török seregek a monostort a templommal együtt lerombolták. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá.

Szent Kereszt-kolostor | Kesztölc-Klastrompuszta

A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is. A kezdetben egyszerű épületet a 13. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a 16. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. 

Szent Lőrinc-kolostor | Budaszentlőrinc

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

A pálos rendi hagyományok szerint, IV. Béla vadászatai alkalmával gyakran meglátogatta a pálosok első, szentkereszti kolostorát a Pilisben, itt ismerte meg a rendalapító Özséb utáni második perjelt, Benedek testvért, akit nagyon megszeretett. Hálája jeléül neki ajándékozta a Dömöshöz közel eső Benedek-völgyet és ott álló vadászházát, hogy ott kápolnát és monostort építtessen. Ezt az adományt csak 1287-ben, IV. Béla unokája, IV. László erősítette meg. Így történt tehát, hogy 1287-ben, a Pilis kies völgyében Szentlélek tiszteletére templom és monostor épült királyi adományból, a pálos rend szerzeteseinek keze nyomán. 1526-ban, amikor a Budát ért első ostrom idején a portyázó török csapatok a Pilist is végigpusztították, a pálos szerzeteseknek végleg menekülniük kellett. A török seregek a monostort a templommal együtt lerombolták. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá.

Szent Kereszt-kolostor | Kesztölc-Klastrompuszta

A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is. A kezdetben egyszerű épületet a 13. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a 16. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. 

Szent Lőrinc-kolostor | Budaszentlőrinc

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

A pálos rendi hagyományok szerint, IV. Béla vadászatai alkalmával gyakran meglátogatta a pálosok első, szentkereszti kolostorát a Pilisben, itt ismerte meg a rendalapító Özséb utáni második perjelt, Benedek testvért, akit nagyon megszeretett. Hálája jeléül neki ajándékozta a Dömöshöz közel eső Benedek-völgyet és ott álló vadászházát, hogy ott kápolnát és monostort építtessen. Ezt az adományt csak 1287-ben, IV. Béla unokája, IV. László erősítette meg. Így történt tehát, hogy 1287-ben, a Pilis kies völgyében Szentlélek tiszteletére templom és monostor épült királyi adományból, a pálos rend szerzeteseinek keze nyomán. 1526-ban, amikor a Budát ért első ostrom idején a portyázó török csapatok a Pilist is végigpusztították, a pálos szerzeteseknek végleg menekülniük kellett. A török seregek a monostort a templommal együtt lerombolták. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá.

Szent Kereszt-kolostor | Kesztölc-Klastrompuszta

A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is. A kezdetben egyszerű épületet a 13. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a 16. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. 

Szent Lőrinc-kolostor | Budaszentlőrinc

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

A pálos rendi hagyományok szerint, IV. Béla vadászatai alkalmával gyakran meglátogatta a pálosok első, szentkereszti kolostorát a Pilisben, itt ismerte meg a rendalapító Özséb utáni második perjelt, Benedek testvért, akit nagyon megszeretett. Hálája jeléül neki ajándékozta a Dömöshöz közel eső Benedek-völgyet és ott álló vadászházát, hogy ott kápolnát és monostort építtessen. Ezt az adományt csak 1287-ben, IV. Béla unokája, IV. László erősítette meg. Így történt tehát, hogy 1287-ben, a Pilis kies völgyében Szentlélek tiszteletére templom és monostor épült királyi adományból, a pálos rend szerzeteseinek keze nyomán. 1526-ban, amikor a Budát ért első ostrom idején a portyázó török csapatok a Pilist is végigpusztították, a pálos szerzeteseknek végleg menekülniük kellett. A török seregek a monostort a templommal együtt lerombolták. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá.

Szent Kereszt-kolostor | Kesztölc-Klastrompuszta

A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is. A kezdetben egyszerű épületet a 13. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a 16. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. 

Szent Lőrinc-kolostor | Budaszentlőrinc

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

Szentlélek-kolostor | Esztergom-Pilisszentlélek

A pálos rendi hagyományok szerint, IV. Béla vadászatai alkalmával gyakran meglátogatta a pálosok első, szentkereszti kolostorát a Pilisben, itt ismerte meg a rendalapító Özséb utáni második perjelt, Benedek testvért, akit nagyon megszeretett. Hálája jeléül neki ajándékozta a Dömöshöz közel eső Benedek-völgyet és ott álló vadászházát, hogy ott kápolnát és monostort építtessen. Ezt az adományt csak 1287-ben, IV. Béla unokája, IV. László erősítette meg. Így történt tehát, hogy 1287-ben, a Pilis kies völgyében Szentlélek tiszteletére templom és monostor épült királyi adományból, a pálos rend szerzeteseinek keze nyomán. 1526-ban, amikor a Budát ért első ostrom idején a portyázó török csapatok a Pilist is végigpusztították, a pálos szerzeteseknek végleg menekülniük kellett. A török seregek a monostort a templommal együtt lerombolták. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá.

Szent Kereszt-kolostor | Kesztölc-Klastrompuszta

A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is. A kezdetben egyszerű épületet a 13. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a 16. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. 

Szent Lőrinc-kolostor | Budaszentlőrinc

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

Bertalan, a burgundiai származású pécsi püspök 1225 körül a Mecsek erdeiben élő remetéket összegyűjtötte, és számukra a patacsi birtokán lévő hegy tetején Szent Jakab apostol tiszteletére kolostort építtetett. Így keletkezett a pálosok egyik legkorábbi rendháza. A kolostorban a török hadak megjelenésekor, 1543-ban szűnt meg az élet. A hódoltság után a pálosoknak nem sikerült visszaszerezniük egykori jakabhegyi területeiket és a romosodó rendházat, helyettük másutt kaptak birtokot, és Pécsett telepedtek le. Jakabhegy a pécsi székeskáptalan birtokába ment át 1736-ban, ahol Fonyó Sándor nagyprépost a még használható állapotban lévő templom mellett a középkori alapokon újjáépíttette a kolostort. Ennek lakói már nem pálos szerzetesek voltak, hanem világi remeték, kik kezük munkájával tartották fenn magukat, továbbá nyugalomra vágyó világi és a püspök által penitenciára utalt egyházmegyei papok. Miután II. József 1786-os rendelete a remetéket szétoszlatta, a kolostor berendezéseit és bútorait elárverezték, a lakatlanná vált épületek pusztulásnak indultak. 

Szentlélek-kolostor | Esztergom-Pilisszentlélek

A pálos rendi hagyományok szerint, IV. Béla vadászatai alkalmával gyakran meglátogatta a pálosok első, szentkereszti kolostorát a Pilisben, itt ismerte meg a rendalapító Özséb utáni második perjelt, Benedek testvért, akit nagyon megszeretett. Hálája jeléül neki ajándékozta a Dömöshöz közel eső Benedek-völgyet és ott álló vadászházát, hogy ott kápolnát és monostort építtessen. Ezt az adományt csak 1287-ben, IV. Béla unokája, IV. László erősítette meg. Így történt tehát, hogy 1287-ben, a Pilis kies völgyében Szentlélek tiszteletére templom és monostor épült királyi adományból, a pálos rend szerzeteseinek keze nyomán. 1526-ban, amikor a Budát ért első ostrom idején a portyázó török csapatok a Pilist is végigpusztították, a pálos szerzeteseknek végleg menekülniük kellett. A török seregek a monostort a templommal együtt lerombolták. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá.

Szent Kereszt-kolostor | Kesztölc-Klastrompuszta

A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is. A kezdetben egyszerű épületet a 13. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a 16. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. 

Szent Lőrinc-kolostor | Budaszentlőrinc

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

Bertalan, a burgundiai származású pécsi püspök 1225 körül a Mecsek erdeiben élő remetéket összegyűjtötte, és számukra a patacsi birtokán lévő hegy tetején Szent Jakab apostol tiszteletére kolostort építtetett. Így keletkezett a pálosok egyik legkorábbi rendháza. A kolostorban a török hadak megjelenésekor, 1543-ban szűnt meg az élet. A hódoltság után a pálosoknak nem sikerült visszaszerezniük egykori jakabhegyi területeiket és a romosodó rendházat, helyettük másutt kaptak birtokot, és Pécsett telepedtek le. Jakabhegy a pécsi székeskáptalan birtokába ment át 1736-ban, ahol Fonyó Sándor nagyprépost a még használható állapotban lévő templom mellett a középkori alapokon újjáépíttette a kolostort. Ennek lakói már nem pálos szerzetesek voltak, hanem világi remeték, kik kezük munkájával tartották fenn magukat, továbbá nyugalomra vágyó világi és a püspök által penitenciára utalt egyházmegyei papok. Miután II. József 1786-os rendelete a remetéket szétoszlatta, a kolostor berendezéseit és bútorait elárverezték, a lakatlanná vált épületek pusztulásnak indultak. 

Szentlélek-kolostor | Esztergom-Pilisszentlélek

A pálos rendi hagyományok szerint, IV. Béla vadászatai alkalmával gyakran meglátogatta a pálosok első, szentkereszti kolostorát a Pilisben, itt ismerte meg a rendalapító Özséb utáni második perjelt, Benedek testvért, akit nagyon megszeretett. Hálája jeléül neki ajándékozta a Dömöshöz közel eső Benedek-völgyet és ott álló vadászházát, hogy ott kápolnát és monostort építtessen. Ezt az adományt csak 1287-ben, IV. Béla unokája, IV. László erősítette meg. Így történt tehát, hogy 1287-ben, a Pilis kies völgyében Szentlélek tiszteletére templom és monostor épült királyi adományból, a pálos rend szerzeteseinek keze nyomán. 1526-ban, amikor a Budát ért első ostrom idején a portyázó török csapatok a Pilist is végigpusztították, a pálos szerzeteseknek végleg menekülniük kellett. A török seregek a monostort a templommal együtt lerombolták. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá.

Szent Kereszt-kolostor | Kesztölc-Klastrompuszta

A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is. A kezdetben egyszerű épületet a 13. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a 16. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. 

Szent Lőrinc-kolostor | Budaszentlőrinc

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

Bertalan, a burgundiai származású pécsi püspök 1225 körül a Mecsek erdeiben élő remetéket összegyűjtötte, és számukra a patacsi birtokán lévő hegy tetején Szent Jakab apostol tiszteletére kolostort építtetett. Így keletkezett a pálosok egyik legkorábbi rendháza. A kolostorban a török hadak megjelenésekor, 1543-ban szűnt meg az élet. A hódoltság után a pálosoknak nem sikerült visszaszerezniük egykori jakabhegyi területeiket és a romosodó rendházat, helyettük másutt kaptak birtokot, és Pécsett telepedtek le. Jakabhegy a pécsi székeskáptalan birtokába ment át 1736-ban, ahol Fonyó Sándor nagyprépost a még használható állapotban lévő templom mellett a középkori alapokon újjáépíttette a kolostort. Ennek lakói már nem pálos szerzetesek voltak, hanem világi remeték, kik kezük munkájával tartották fenn magukat, továbbá nyugalomra vágyó világi és a püspök által penitenciára utalt egyházmegyei papok. Miután II. József 1786-os rendelete a remetéket szétoszlatta, a kolostor berendezéseit és bútorait elárverezték, a lakatlanná vált épületek pusztulásnak indultak. 

Szentlélek-kolostor | Esztergom-Pilisszentlélek

A pálos rendi hagyományok szerint, IV. Béla vadászatai alkalmával gyakran meglátogatta a pálosok első, szentkereszti kolostorát a Pilisben, itt ismerte meg a rendalapító Özséb utáni második perjelt, Benedek testvért, akit nagyon megszeretett. Hálája jeléül neki ajándékozta a Dömöshöz közel eső Benedek-völgyet és ott álló vadászházát, hogy ott kápolnát és monostort építtessen. Ezt az adományt csak 1287-ben, IV. Béla unokája, IV. László erősítette meg. Így történt tehát, hogy 1287-ben, a Pilis kies völgyében Szentlélek tiszteletére templom és monostor épült királyi adományból, a pálos rend szerzeteseinek keze nyomán. 1526-ban, amikor a Budát ért első ostrom idején a portyázó török csapatok a Pilist is végigpusztították, a pálos szerzeteseknek végleg menekülniük kellett. A török seregek a monostort a templommal együtt lerombolták. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá.

Szent Kereszt-kolostor | Kesztölc-Klastrompuszta

A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is. A kezdetben egyszerű épületet a 13. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a 16. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. 

Szent Lőrinc-kolostor | Budaszentlőrinc

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

Bertalan, a burgundiai származású pécsi püspök 1225 körül a Mecsek erdeiben élő remetéket összegyűjtötte, és számukra a patacsi birtokán lévő hegy tetején Szent Jakab apostol tiszteletére kolostort építtetett. Így keletkezett a pálosok egyik legkorábbi rendháza. A kolostorban a török hadak megjelenésekor, 1543-ban szűnt meg az élet. A hódoltság után a pálosoknak nem sikerült visszaszerezniük egykori jakabhegyi területeiket és a romosodó rendházat, helyettük másutt kaptak birtokot, és Pécsett telepedtek le. Jakabhegy a pécsi székeskáptalan birtokába ment át 1736-ban, ahol Fonyó Sándor nagyprépost a még használható állapotban lévő templom mellett a középkori alapokon újjáépíttette a kolostort. Ennek lakói már nem pálos szerzetesek voltak, hanem világi remeték, kik kezük munkájával tartották fenn magukat, továbbá nyugalomra vágyó világi és a püspök által penitenciára utalt egyházmegyei papok. Miután II. József 1786-os rendelete a remetéket szétoszlatta, a kolostor berendezéseit és bútorait elárverezték, a lakatlanná vált épületek pusztulásnak indultak. 

Szentlélek-kolostor | Esztergom-Pilisszentlélek

A pálos rendi hagyományok szerint, IV. Béla vadászatai alkalmával gyakran meglátogatta a pálosok első, szentkereszti kolostorát a Pilisben, itt ismerte meg a rendalapító Özséb utáni második perjelt, Benedek testvért, akit nagyon megszeretett. Hálája jeléül neki ajándékozta a Dömöshöz közel eső Benedek-völgyet és ott álló vadászházát, hogy ott kápolnát és monostort építtessen. Ezt az adományt csak 1287-ben, IV. Béla unokája, IV. László erősítette meg. Így történt tehát, hogy 1287-ben, a Pilis kies völgyében Szentlélek tiszteletére templom és monostor épült királyi adományból, a pálos rend szerzeteseinek keze nyomán. 1526-ban, amikor a Budát ért első ostrom idején a portyázó török csapatok a Pilist is végigpusztították, a pálos szerzeteseknek végleg menekülniük kellett. A török seregek a monostort a templommal együtt lerombolták. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá.

Szent Kereszt-kolostor | Kesztölc-Klastrompuszta

A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is. A kezdetben egyszerű épületet a 13. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a 16. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. 

Szent Lőrinc-kolostor | Budaszentlőrinc

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

Bertalan, a burgundiai származású pécsi püspök 1225 körül a Mecsek erdeiben élő remetéket összegyűjtötte, és számukra a patacsi birtokán lévő hegy tetején Szent Jakab apostol tiszteletére kolostort építtetett. Így keletkezett a pálosok egyik legkorábbi rendháza. A kolostorban a török hadak megjelenésekor, 1543-ban szűnt meg az élet. A hódoltság után a pálosoknak nem sikerült visszaszerezniük egykori jakabhegyi területeiket és a romosodó rendházat, helyettük másutt kaptak birtokot, és Pécsett telepedtek le. Jakabhegy a pécsi székeskáptalan birtokába ment át 1736-ban, ahol Fonyó Sándor nagyprépost a még használható állapotban lévő templom mellett a középkori alapokon újjáépíttette a kolostort. Ennek lakói már nem pálos szerzetesek voltak, hanem világi remeték, kik kezük munkájával tartották fenn magukat, továbbá nyugalomra vágyó világi és a püspök által penitenciára utalt egyházmegyei papok. Miután II. József 1786-os rendelete a remetéket szétoszlatta, a kolostor berendezéseit és bútorait elárverezték, a lakatlanná vált épületek pusztulásnak indultak. 

Szentlélek-kolostor | Esztergom-Pilisszentlélek

A pálos rendi hagyományok szerint, IV. Béla vadászatai alkalmával gyakran meglátogatta a pálosok első, szentkereszti kolostorát a Pilisben, itt ismerte meg a rendalapító Özséb utáni második perjelt, Benedek testvért, akit nagyon megszeretett. Hálája jeléül neki ajándékozta a Dömöshöz közel eső Benedek-völgyet és ott álló vadászházát, hogy ott kápolnát és monostort építtessen. Ezt az adományt csak 1287-ben, IV. Béla unokája, IV. László erősítette meg. Így történt tehát, hogy 1287-ben, a Pilis kies völgyében Szentlélek tiszteletére templom és monostor épült királyi adományból, a pálos rend szerzeteseinek keze nyomán. 1526-ban, amikor a Budát ért első ostrom idején a portyázó török csapatok a Pilist is végigpusztították, a pálos szerzeteseknek végleg menekülniük kellett. A török seregek a monostort a templommal együtt lerombolták. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá.

Szent Kereszt-kolostor | Kesztölc-Klastrompuszta

A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is. A kezdetben egyszerű épületet a 13. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a 16. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. 

Szent Lőrinc-kolostor | Budaszentlőrinc

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

Szent Jakab-kolostor | Pécs

Bertalan, a burgundiai származású pécsi püspök 1225 körül a Mecsek erdeiben élő remetéket összegyűjtötte, és számukra a patacsi birtokán lévő hegy tetején Szent Jakab apostol tiszteletére kolostort építtetett. Így keletkezett a pálosok egyik legkorábbi rendháza. A kolostorban a török hadak megjelenésekor, 1543-ban szűnt meg az élet. A hódoltság után a pálosoknak nem sikerült visszaszerezniük egykori jakabhegyi területeiket és a romosodó rendházat, helyettük másutt kaptak birtokot, és Pécsett telepedtek le. Jakabhegy a pécsi székeskáptalan birtokába ment át 1736-ban, ahol Fonyó Sándor nagyprépost a még használható állapotban lévő templom mellett a középkori alapokon újjáépíttette a kolostort. Ennek lakói már nem pálos szerzetesek voltak, hanem világi remeték, kik kezük munkájával tartották fenn magukat, továbbá nyugalomra vágyó világi és a püspök által penitenciára utalt egyházmegyei papok. Miután II. József 1786-os rendelete a remetéket szétoszlatta, a kolostor berendezéseit és bútorait elárverezték, a lakatlanná vált épületek pusztulásnak indultak. 

Szentlélek-kolostor | Esztergom-Pilisszentlélek

A pálos rendi hagyományok szerint, IV. Béla vadászatai alkalmával gyakran meglátogatta a pálosok első, szentkereszti kolostorát a Pilisben, itt ismerte meg a rendalapító Özséb utáni második perjelt, Benedek testvért, akit nagyon megszeretett. Hálája jeléül neki ajándékozta a Dömöshöz közel eső Benedek-völgyet és ott álló vadászházát, hogy ott kápolnát és monostort építtessen. Ezt az adományt csak 1287-ben, IV. Béla unokája, IV. László erősítette meg. Így történt tehát, hogy 1287-ben, a Pilis kies völgyében Szentlélek tiszteletére templom és monostor épült királyi adományból, a pálos rend szerzeteseinek keze nyomán. 1526-ban, amikor a Budát ért első ostrom idején a portyázó török csapatok a Pilist is végigpusztították, a pálos szerzeteseknek végleg menekülniük kellett. A török seregek a monostort a templommal együtt lerombolták. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá.

Szent Kereszt-kolostor | Kesztölc-Klastrompuszta

A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is. A kezdetben egyszerű épületet a 13. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a 16. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. 

Szent Lőrinc-kolostor | Budaszentlőrinc

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

A Háromhegyi pálos kolostort Tekus (vagy Tekes) leszármazottai alapították 1341 előtt, a templom három oltárát János egri püspök szentelte fel 1411-ben a Boldogságos Szűz tiszteletére. 1480 és 1491 között a monostort háromhegyinek nevezték. Kevés írott forrással rendelkezik a kolostor, alapításának ideje is ismeretlen, mindössze annyit tudunk, hogy 1341-ben már jelentős adományban részesült a rendház. Nem tartozott a gazdagabb kolostorok közé. Egy 1564-ben íródott oklevél szerint még lakták a szerzetesek, majd csak ezután néptelenedett el. 1567-ben már elpusztított, felperzselt állapotban volt. Vélhetőleg a Bódva-völgyet pusztító törökök égethették fel. Egy másik feltételezés szerint a protestantizmushoz csatlakozó Bebek György pusztíthatta el, aki 1538 és 1555 között több kolostort is leromboltatott, javaiktól megfosztott. 1569-ben az újhelyi vikárius kiárusította ingatlanait. Ezután nem települt újjá.

Szent Jakab-kolostor | Pécs

Bertalan, a burgundiai származású pécsi püspök 1225 körül a Mecsek erdeiben élő remetéket összegyűjtötte, és számukra a patacsi birtokán lévő hegy tetején Szent Jakab apostol tiszteletére kolostort építtetett. Így keletkezett a pálosok egyik legkorábbi rendháza. A kolostorban a török hadak megjelenésekor, 1543-ban szűnt meg az élet. A hódoltság után a pálosoknak nem sikerült visszaszerezniük egykori jakabhegyi területeiket és a romosodó rendházat, helyettük másutt kaptak birtokot, és Pécsett telepedtek le. Jakabhegy a pécsi székeskáptalan birtokába ment át 1736-ban, ahol Fonyó Sándor nagyprépost a még használható állapotban lévő templom mellett a középkori alapokon újjáépíttette a kolostort. Ennek lakói már nem pálos szerzetesek voltak, hanem világi remeték, kik kezük munkájával tartották fenn magukat, továbbá nyugalomra vágyó világi és a püspök által penitenciára utalt egyházmegyei papok. Miután II. József 1786-os rendelete a remetéket szétoszlatta, a kolostor berendezéseit és bútorait elárverezték, a lakatlanná vált épületek pusztulásnak indultak. 

Szentlélek-kolostor | Esztergom-Pilisszentlélek

A pálos rendi hagyományok szerint, IV. Béla vadászatai alkalmával gyakran meglátogatta a pálosok első, szentkereszti kolostorát a Pilisben, itt ismerte meg a rendalapító Özséb utáni második perjelt, Benedek testvért, akit nagyon megszeretett. Hálája jeléül neki ajándékozta a Dömöshöz közel eső Benedek-völgyet és ott álló vadászházát, hogy ott kápolnát és monostort építtessen. Ezt az adományt csak 1287-ben, IV. Béla unokája, IV. László erősítette meg. Így történt tehát, hogy 1287-ben, a Pilis kies völgyében Szentlélek tiszteletére templom és monostor épült királyi adományból, a pálos rend szerzeteseinek keze nyomán. 1526-ban, amikor a Budát ért első ostrom idején a portyázó török csapatok a Pilist is végigpusztították, a pálos szerzeteseknek végleg menekülniük kellett. A török seregek a monostort a templommal együtt lerombolták. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá.

Szent Kereszt-kolostor | Kesztölc-Klastrompuszta

A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is. A kezdetben egyszerű épületet a 13. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a 16. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. 

Szent Lőrinc-kolostor | Budaszentlőrinc

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

A Háromhegyi pálos kolostort Tekus (vagy Tekes) leszármazottai alapították 1341 előtt, a templom három oltárát János egri püspök szentelte fel 1411-ben a Boldogságos Szűz tiszteletére. 1480 és 1491 között a monostort háromhegyinek nevezték. Kevés írott forrással rendelkezik a kolostor, alapításának ideje is ismeretlen, mindössze annyit tudunk, hogy 1341-ben már jelentős adományban részesült a rendház. Nem tartozott a gazdagabb kolostorok közé. Egy 1564-ben íródott oklevél szerint még lakták a szerzetesek, majd csak ezután néptelenedett el. 1567-ben már elpusztított, felperzselt állapotban volt. Vélhetőleg a Bódva-völgyet pusztító törökök égethették fel. Egy másik feltételezés szerint a protestantizmushoz csatlakozó Bebek György pusztíthatta el, aki 1538 és 1555 között több kolostort is leromboltatott, javaiktól megfosztott. 1569-ben az újhelyi vikárius kiárusította ingatlanait. Ezután nem települt újjá.

Szent Jakab-kolostor | Pécs

Bertalan, a burgundiai származású pécsi püspök 1225 körül a Mecsek erdeiben élő remetéket összegyűjtötte, és számukra a patacsi birtokán lévő hegy tetején Szent Jakab apostol tiszteletére kolostort építtetett. Így keletkezett a pálosok egyik legkorábbi rendháza. A kolostorban a török hadak megjelenésekor, 1543-ban szűnt meg az élet. A hódoltság után a pálosoknak nem sikerült visszaszerezniük egykori jakabhegyi területeiket és a romosodó rendházat, helyettük másutt kaptak birtokot, és Pécsett telepedtek le. Jakabhegy a pécsi székeskáptalan birtokába ment át 1736-ban, ahol Fonyó Sándor nagyprépost a még használható állapotban lévő templom mellett a középkori alapokon újjáépíttette a kolostort. Ennek lakói már nem pálos szerzetesek voltak, hanem világi remeték, kik kezük munkájával tartották fenn magukat, továbbá nyugalomra vágyó világi és a püspök által penitenciára utalt egyházmegyei papok. Miután II. József 1786-os rendelete a remetéket szétoszlatta, a kolostor berendezéseit és bútorait elárverezték, a lakatlanná vált épületek pusztulásnak indultak. 

Szentlélek-kolostor | Esztergom-Pilisszentlélek

A pálos rendi hagyományok szerint, IV. Béla vadászatai alkalmával gyakran meglátogatta a pálosok első, szentkereszti kolostorát a Pilisben, itt ismerte meg a rendalapító Özséb utáni második perjelt, Benedek testvért, akit nagyon megszeretett. Hálája jeléül neki ajándékozta a Dömöshöz közel eső Benedek-völgyet és ott álló vadászházát, hogy ott kápolnát és monostort építtessen. Ezt az adományt csak 1287-ben, IV. Béla unokája, IV. László erősítette meg. Így történt tehát, hogy 1287-ben, a Pilis kies völgyében Szentlélek tiszteletére templom és monostor épült királyi adományból, a pálos rend szerzeteseinek keze nyomán. 1526-ban, amikor a Budát ért első ostrom idején a portyázó török csapatok a Pilist is végigpusztították, a pálos szerzeteseknek végleg menekülniük kellett. A török seregek a monostort a templommal együtt lerombolták. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá.

Szent Kereszt-kolostor | Kesztölc-Klastrompuszta

A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is. A kezdetben egyszerű épületet a 13. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a 16. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. 

Szent Lőrinc-kolostor | Budaszentlőrinc

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

A Háromhegyi pálos kolostort Tekus (vagy Tekes) leszármazottai alapították 1341 előtt, a templom három oltárát János egri püspök szentelte fel 1411-ben a Boldogságos Szűz tiszteletére. 1480 és 1491 között a monostort háromhegyinek nevezték. Kevés írott forrással rendelkezik a kolostor, alapításának ideje is ismeretlen, mindössze annyit tudunk, hogy 1341-ben már jelentős adományban részesült a rendház. Nem tartozott a gazdagabb kolostorok közé. Egy 1564-ben íródott oklevél szerint még lakták a szerzetesek, majd csak ezután néptelenedett el. 1567-ben már elpusztított, felperzselt állapotban volt. Vélhetőleg a Bódva-völgyet pusztító törökök égethették fel. Egy másik feltételezés szerint a protestantizmushoz csatlakozó Bebek György pusztíthatta el, aki 1538 és 1555 között több kolostort is leromboltatott, javaiktól megfosztott. 1569-ben az újhelyi vikárius kiárusította ingatlanait. Ezután nem települt újjá.

Szent Jakab-kolostor | Pécs

Bertalan, a burgundiai származású pécsi püspök 1225 körül a Mecsek erdeiben élő remetéket összegyűjtötte, és számukra a patacsi birtokán lévő hegy tetején Szent Jakab apostol tiszteletére kolostort építtetett. Így keletkezett a pálosok egyik legkorábbi rendháza. A kolostorban a török hadak megjelenésekor, 1543-ban szűnt meg az élet. A hódoltság után a pálosoknak nem sikerült visszaszerezniük egykori jakabhegyi területeiket és a romosodó rendházat, helyettük másutt kaptak birtokot, és Pécsett telepedtek le. Jakabhegy a pécsi székeskáptalan birtokába ment át 1736-ban, ahol Fonyó Sándor nagyprépost a még használható állapotban lévő templom mellett a középkori alapokon újjáépíttette a kolostort. Ennek lakói már nem pálos szerzetesek voltak, hanem világi remeték, kik kezük munkájával tartották fenn magukat, továbbá nyugalomra vágyó világi és a püspök által penitenciára utalt egyházmegyei papok. Miután II. József 1786-os rendelete a remetéket szétoszlatta, a kolostor berendezéseit és bútorait elárverezték, a lakatlanná vált épületek pusztulásnak indultak. 

Szentlélek-kolostor | Esztergom-Pilisszentlélek

A pálos rendi hagyományok szerint, IV. Béla vadászatai alkalmával gyakran meglátogatta a pálosok első, szentkereszti kolostorát a Pilisben, itt ismerte meg a rendalapító Özséb utáni második perjelt, Benedek testvért, akit nagyon megszeretett. Hálája jeléül neki ajándékozta a Dömöshöz közel eső Benedek-völgyet és ott álló vadászházát, hogy ott kápolnát és monostort építtessen. Ezt az adományt csak 1287-ben, IV. Béla unokája, IV. László erősítette meg. Így történt tehát, hogy 1287-ben, a Pilis kies völgyében Szentlélek tiszteletére templom és monostor épült királyi adományból, a pálos rend szerzeteseinek keze nyomán. 1526-ban, amikor a Budát ért első ostrom idején a portyázó török csapatok a Pilist is végigpusztították, a pálos szerzeteseknek végleg menekülniük kellett. A török seregek a monostort a templommal együtt lerombolták. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá.

Szent Kereszt-kolostor | Kesztölc-Klastrompuszta

A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is. A kezdetben egyszerű épületet a 13. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a 16. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. 

Szent Lőrinc-kolostor | Budaszentlőrinc

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagyatottan, tető nélkül álló pálos kolostor az évszázadok alatt magától romba dőlt, de romjait mai napig megcsodálhatjuk…

Tálodi Szent Erzsébet-kolostor | Pula

Nagyvázsony és Pula között, az erdő mélyén bújik meg egy középkori épület igen magas fala. A magányos rom a tálodi pálos templom egyetlen megmaradt szakasza, annak nyugati fala… A tálodi romot Nagyvázsonyból a kék jelzésen, a nagyvázsonyi Szent Mihály templom érintésével lehet megközelíteni, a táv kb. 3 km. Tálod falut a Rátót nemzetség birtokolta a korai időktől fogva. A tálodi templom feltehetően a 13. században keletkezett, eredetileg parochiális funkciót töltött be, 1324 körül került a pálosok birtokába, a templom monostora is ekkor keletkezett. Alapítási körülményei ismeretlenek, a kolostor első adata 1324-ből ismert, mi szerint a Rátót nemzetségbeli Keszi Lőrinc alapította, még 1324 előtt a pálos kolostort Szent Erzsébet tiszteletére, amely az alapító nemzetség temetkezőhelye is lehetett.

Teljes középkori története ismeretlen. 1369-ben Nagy Lajos király megerősítette birtokait Tristianus generális perjel kérésére. A pusztulóban lévő kolostort 1480 körül obszerváns ferencesek vették át, és 1552-ig lakták. Tálod pálos lakói a Kinizsi Pál által alapított vázsonyi kolostorba költöztek át 1483 körül. Falait 1552-ben felrobbantották, hogy a törökök kezére ne jusson. Nem is épült újjá. Rómer Flóris, és Ádám Iván kutatók a 20. században még jóval többet láttak a kolostorból, mint manapság. Rómer még látta a szentély keleti falát megtámasztó három támpillért is. A kőkerítésen belül, az egykori udvaron még kivehetőek voltak a különféle rendeltetésű épületek nyomai.

Forrás:
ÉRI ISTVÁN: Nagyvázsony. Műemlékeink. Második, bővített kiadás. Pannonia Budapest, 1969.
MOLNÁR ISTVÁN: A magyarországi pálosok „Zöld Kódex”-ének Veszprém megyei regesztái
PAPP SZILÁD: A nagyvázsonyi pálos kolostor
Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében 1. A tálodi pálos kolostor
Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon
Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
Reményi Antal: Kőzet és Kő: Kövek Pula múltjában (Pula Náczihegyi tükör, Pula, XXI. évfolyam 1. szám.)
Dr. Horváth István: A szentléleki rom
Lázár Sarolta: A pilisszentléleki volt pálos kolostortemplom kutatása 1985-86.
Miskolczi Melinda – Szörényi Gábor András: A miskolc-szentléleki pálos kolostor története és 2012. évi kutatása
Bencze Zoltán – Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor
Juan Cabello-László Csaba-Simon Zoltán: A háromhegyi Boldogságos Szűz Mária pálos kolostor régészeti kutatása
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története I.
A pálos rend építészeti emlékei 

A Háromhegyi pálos kolostort Tekus (vagy Tekes) leszármazottai alapították 1341 előtt, a templom három oltárát János egri püspök szentelte fel 1411-ben a Boldogságos Szűz tiszteletére. 1480 és 1491 között a monostort háromhegyinek nevezték. Kevés írott forrással rendelkezik a kolostor, alapításának ideje is ismeretlen, mindössze annyit tudunk, hogy 1341-ben már jelentős adományban részesült a rendház. Nem tartozott a gazdagabb kolostorok közé. Egy 1564-ben íródott oklevél szerint még lakták a szerzetesek, majd csak ezután néptelenedett el. 1567-ben már elpusztított, felperzselt állapotban volt. Vélhetőleg a Bódva-völgyet pusztító törökök égethették fel. Egy másik feltételezés szerint a protestantizmushoz csatlakozó Bebek György pusztíthatta el, aki 1538 és 1555 között több kolostort is leromboltatott, javaiktól megfosztott. 1569-ben az újhelyi vikárius kiárusította ingatlanait. Ezután nem települt újjá.

Szent Jakab-kolostor | Pécs

Bertalan, a burgundiai származású pécsi püspök 1225 körül a Mecsek erdeiben élő remetéket összegyűjtötte, és számukra a patacsi birtokán lévő hegy tetején Szent Jakab apostol tiszteletére kolostort építtetett. Így keletkezett a pálosok egyik legkorábbi rendháza. A kolostorban a török hadak megjelenésekor, 1543-ban szűnt meg az élet. A hódoltság után a pálosoknak nem sikerült visszaszerezniük egykori jakabhegyi területeiket és a romosodó rendházat, helyettük másutt kaptak birtokot, és Pécsett telepedtek le. Jakabhegy a pécsi székeskáptalan birtokába ment át 1736-ban, ahol Fonyó Sándor nagyprépost a még használható állapotban lévő templom mellett a középkori alapokon újjáépíttette a kolostort. Ennek lakói már nem pálos szerzetesek voltak, hanem világi remeték, kik kezük munkájával tartották fenn magukat, továbbá nyugalomra vágyó világi és a püspök által penitenciára utalt egyházmegyei papok. Miután II. József 1786-os rendelete a remetéket szétoszlatta, a kolostor berendezéseit és bútorait elárverezték, a lakatlanná vált épületek pusztulásnak indultak. 

Szentlélek-kolostor | Esztergom-Pilisszentlélek

A pálos rendi hagyományok szerint, IV. Béla vadászatai alkalmával gyakran meglátogatta a pálosok első, szentkereszti kolostorát a Pilisben, itt ismerte meg a rendalapító Özséb utáni második perjelt, Benedek testvért, akit nagyon megszeretett. Hálája jeléül neki ajándékozta a Dömöshöz közel eső Benedek-völgyet és ott álló vadászházát, hogy ott kápolnát és monostort építtessen. Ezt az adományt csak 1287-ben, IV. Béla unokája, IV. László erősítette meg. Így történt tehát, hogy 1287-ben, a Pilis kies völgyében Szentlélek tiszteletére templom és monostor épült királyi adományból, a pálos rend szerzeteseinek keze nyomán. 1526-ban, amikor a Budát ért első ostrom idején a portyázó török csapatok a Pilist is végigpusztították, a pálos szerzeteseknek végleg menekülniük kellett. A török seregek a monostort a templommal együtt lerombolták. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá.

Szent Kereszt-kolostor | Kesztölc-Klastrompuszta

A klastrompusztai Szent Kereszt kolostor a pálos szerzetesrend első kolostora, és egyúttal központja 1250-től 1304-ig. A rendalapító, Boldog Özséb 1250-ben itt gyűjtötte maga köré a Pilis barlangjaiban élő remetéket, hogy közösséget alkotva Istennek szentelt életet éljenek. Boldog Özsébet halála után itt temették el, mint ahogy két legkiválóbb tanítványát, Benedeket és Istvánt is. A kezdetben egyszerű épületet a 13. század végén átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek, ennek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A kolostor a 16. századi török hadjáratok során, tűzvészben pusztult el. Romjaiból a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a követ építkezéseihez. 1959-ben és 1961-ben régészeti feltárásokat végeztek, melynek során feltárták a templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványait. 

Szent Lőrinc-kolostor | Budaszentlőrinc

Budaszentlőrinc monostorát 1304 körül alapította meg Lőrinc, a rend negyedik elöljárója. Azután Károly király, János óvári ispán (vagy Óvári János ispán) és Velencei Pál budai polgár adományaiból bővítették a kolostort. 1335-ben Henc fia János adományozza a kolostor körüli erdőket a kolostornak. A budaszentlőrinci kolostor fennállásának talán legnagyobb ünnepe az az 1381-es esemény volt amikor idekerültek a rend névadójának, Remete Szent Pálnak a földi maradványai. 1526-ban, a mohácsi csata után a törökök Budáig eljutván, elpusztítják a kolostort. Budaszentlőrinci tartózkodásuk tíz napja alatt mindent feldúlnak, szétrombolnak, a kolostort felégetik. 1540 után már nincs több adatunk a kolostorról… 

Keresztelő Szent János-kolostor | Kurityán

Perényi Imre 1408-ban, Kurityán falu északkeleti határában alapította meg Keresztelő Szent János tiszteletére az Újháznak is nevezett pálos kolostort. Bár az eredeti alapító okirat nem maradt fenn, egy 1420-ban keletkezett átiratból tudjuk, hogy Perényi Imre alapító gondoskodott a templom berendezéséről és felszereléséről, a kolostort nyárádi földekkel és szőlővel, egy másik szőlőnek a kilencedével, Szentpéterben szőlővel, továbbá Kurityán faluban egy harmadik szőlővel is megajándékozta. Az 1554. évi adólajstromban már, mint szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. A kolostor minden bizonnyal a török támadás hatására néptelenedett el, amelynek birtokait rövid ideig, valószínűleg 1567-ig még a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben Kurityán a diósgyőri pálosok birtoka lett. Az elhagya